Mégis külön helyen kezdem meg, mert az előzőben sokat kalandoztam és még zavarosabb lenne a bejegyzés, ha ezeket az információkat is belekeverném. :o)
Először is, mi a különbség a címben szereplő fogalmak között.
A lehűtés a termék minél hamarabbi +10°C alá hűtését jelenti. Erre példa a frissen lefejt tej, amely - ha nem hűtjük le minél előbb - érzékszervi változásokon megy át a levegő oxigénjének és néhány más tényezőnek a hatására. Az ilyen tejre szokták azt mondani, hogy "tehén" íze van. Természetesen az azon frissiben lefejt és a tehén mellett kortyolt tej még nem megy át ilyen változásokon, ezért utánozhatatlanul finom. :o)
A hűtve tárolás az élelmi anyagok vagy élelmiszerek esetében -1-+12°C közötti tárolását jelenti. A lényege, hogy a hőmérséklet nem csökkenhet a tárolt anyag fagyáspontja alá, mert az érzékszervi változásokat eredményezne. A legkülönbözőbb dolgok alkalmasak a hűtve tárolásra a tejtől és hústól a félkész ételeken át a zöldségekig, gyümölcsökig. A tárolás ideje és hőmérséklete is nagyon eltérő lehet attól függően, hogy milyen termékről van szó.
Ezzel általában nem is szokott gond lenni, mivel a termékeken szereplő szavatossági idő mellett a termék megfelelő tárolására is ajánlást kapunk. Példák a hűtőmből:
- Ínyenc karaj (gyorspácolt - ez tartósítja is)
Tárolás 0-7°C között, Fogyasztható (év, hó, nap): 09.04.09
- Medve kenhető zsíros ömlesztett sajt
0-10°C között tárolva minőségét megőrzi (nap, hó, év): 24.08.2009
- Kerrygold 100% Pure Irish Butter
Best before 19/05/09
Keep cool
(külföldi terméknél mindig nap, hó, év a sorrend) Alján a kötelező magyar címkén: Tárolási hőmérséklet: 0-+10°C, Fogyasztható: a csomagoláson jelzett időpontig (nap/hó/év)
- Vitala Cukrozott habspray növényi zsírral ultramagas hőmérsékleten hőkezelt (Jeti vette, én figyelek rá, hogy tejszínből legyen a habtejszín)
Tárolás 4°C-24°C között. Az első használat után hűtve (4°C-8°C) tároljuk. Minőségét megőrzi: lásd az alján (nap/hó/év)
"03.08.2009"
- SPAR tej 2,8% zsírtartalom
0-6°C között tárolva fogyasztható a csomagolás tetején jelzett időpontig (hónap, nap)
Fogyasztható (hónap, nap): 04.02.
És a bónusz:
Pick Téliszalámi (szeletelt, tálcás)
Szállítási és tárolási hőmérséklet: +20°C alatt
Gyártás időpontja (Év/hónap/nap): 2008.12.29.
Minőségét megőrzi (Év/hónap/nap): 2009.02.27
:o) Ez ugyan nem igényel hűtve tárolást, de mégis a hűtőben tartja mindenki (én is).
Látható, hogy a termékek igen széles skálán mozognak eltarthatóságuk tekintetében a pár naptól (pasztőrözött tej) a több hónapig (habtejszín), a termék jellegétől függően.
Az általunk készített levest, főzeléket stb. se hagyjuk a gázon aszalódni, mondván hátha valaki kér belőle még, hanem tegyük a hűtőszekrénybe. Ott 1-2 napig eltartható. Fontos, hogy újrafogyasztás előtt fel kell forralni a levest. Persze másnap még elegendő tányéronként a mikróban, de harmadnap már erősen javaslom a gáztűzhelyen való felforralást. Ha nem buggyan meg, akkor biztos, hogy nem volt romlott és ha felforraltuk, akkor a benne levő mikrobákat is jó eséllyel öltük meg (de legalábbis csökkentettük a számukat a veszélyes érték alá).
A mikrobák többsége ugyanis csak nagy tömegben képesek megbetegíteni. Egy patogén Escherichia Coli (mert van olyan, aki a normál bélflóra része) általában például 10
6 db baktérium (hivatalosan nem darabnak, hanem TKE - telepképző egységként nevezik) elfogyasztása esetén fog megbetegedést okozni.
Ez mondjuk nem tartozik a szorosan vett hűtés/fagyasztás témakörbe, de nagyon fontos az ételkészítés során a higiéniás rendszabályok betartása, mert ezzel tudjuk a készétel mikrobaszámát a lehető legalacsonyabb mértéken tartani. Sorolom:
- Kézmosás az ételkészítés megkezdése előtt;
- A konyharuhák rendszeres cseréje. Dán tudósok szerint a mosogatószivacsot is érdemes 2 percre megmikrózni naponta - Még nem próbáltam, de lehet, hogy a műanyagszivacs megolvadna...
- Az ételt nem kóstolgatjuk a fakanállal, hanem minden kóstoláshoz új kanalat veszünk elő. Én - ha nem akarok annyit mosogatni - a fakanállal csurgatom a használt kanálra a mosogató felett a kóstolnivalót...
- Nem keresztezzük a készétel és a nyersanyag útját, tehát megvetéssel nézzük a divatos szakácsokat a tévében, akik azon a vágódeszkán szelik a sült húst, amin előkészítették a nyers húst vagy földes árut... Mi nem követjük a rossz példájukat, hanem a hús előkészítése után domestos spray-vel (a zölddel) fertőtlenítjük a vágódeszkát és a kést, továbbá a munkapultot is. Ugyanezért nem tesszük a nyers húsos (spórás baktériumok!) vagy nyers tojásos (Salmonella!) szennyes edényzetet a mosogatnivaló bögrék közé! Biztos, ami biztos!
- Kiveréskor (klopfolás) apró húsdarabok fröcsögnek szét, ezt a hússzelet nejlonzacskók közé szorításával meg lehet előzni vagy marad a csempe ledomestosozása.
- A nyersanyagok előkészítése a megmosásukkal kezdődik. Kényes termékeket (málna) szűrőben mosunk, a rücskös uborkák viaszos bevonatát vagy a burgonyáról a földet pedig kefével alaposan letisztítjuk (ez akkor lényeges, ha a héjában főzzük-sütjük). A leveles dolgokat (saláta, spenót, sóska) áztatással tisztítjuk. A karfiolt és a brokkolit is beáztatjuk, hogy a benne bujkáló rovarokkal ne dúsítsuk az étel fehérjetartalmát. A rovarok kitinpáncélja amúgy is emészthetetlen. Egyedül a gombaféléket nem kell megmosni, mivel víz hatására nyálkássá válhatnak. A tisztításukra kapható egy puha szálú műanyagkefe, amellyel a földet eltávolíthatjuk. Esetleg levágjuk a gyanús részeket. A gomba is tud beteg lenni, szóval a barna, sárga, fekete foltokat is le kell vágni. Van aki meg szokta hámozni azt is.
A fagyasztáson a vizet is tartalmazó élelmiszerek fagypontjuk alatti tárolását értjük, melynek során az élelmiszerben/élelmi anyagban lévő víztartalom egy része jéggé alakul. Azért csak egy része, mert ha pl. az állati és növényi sejtekben levő víztartalom is megfagyna, ritka gusztustalan trutyit kapnánk kiolvasztáskor. :o)
A gyorsfagyasztás a fagyasztás egy korszerűbb formája, amikor arra törekszünk, hogy a kritikus maximális jégkristály képződési zónán (-1 és -5°C között) hamarabb halad át. Ez azért fontos, mert ebben a tartományban nagyobb méretű jégkristályok keletkeznek, emiatt a termék "levet enged", ami majd kiolvasztáskor elvész. A gyorsfagyasztás során a terméket minél hamarabb - több lépcsőben - igyekeznek eljuttatni a kívánatos -18°C-ig, ami már a penészgombák szaporodását is a minimumra szorítja.
Ha magunk akarunk zöldséget fagyasztani, akkor mindenképpen ajánlatos a nyersanyagunkat rövid ideig forró vízben kezelni (vagyis blansírozni), hogy az enzimaktivitást (ami miatt előbb utánérne, majd túlérne, megromlana fagyasztva is) gátoljuk, illetve a mikrobaszámot lecsökkentsük.
A fagyasztott termékek (itt főleg a zöldségekre gondolok) ugyanis az előfőzés (blansírozás) vagy alapos tisztítás ellenére is mikrobiológiailag szennyezettek és a tartósságuk érdekében nagyon fontos, hogy a mikrobák további szaporodását a tárolás ideje alatt megakadályozzuk. Ezért helytelen és TILOS a zöldségféléket, húsokat SZOBAHŐMÉRSÉKLETEN kiengedtetni. Ilyenkor ugyanis a termék felületén - ami hamarabb enged ki, mint a fagyos közepe - elszaporodnak a jelenlevő mikrobák.
A kiengedtetés tehát történjen a hűtőszekrényben (hús esetén az alsó polcon, az esetleges kicsurgó húslé miatt). De még jobb és korszerűbb a mikrohullámú sütő defrost funkciójával kiolvasztani.
A zöldségeket pedig rögtön, még fagyasztva fel lehet használni. A forró zsiradékban (sütés, párolás) vagy légtérben gyorsan kiengednek, és a termék felülete olyan hamar forró lesz, hogy a mikrobáknak nem lesz idejük adaptálódni az emelkedő hőmérséklethez és intenzív szaporodásnak indulni.
A tésztákat sem szükséges kiolvasztani, persze a leveles vajas tészta és a réteslap kivétel, mivel ezeket még töltjük és formázzuk sütés előtt. Ezekre a hűtőben való kiengedtetés vonatkozik.
Érdemes a régi 1-2 csillagos (* és **) hűtőkészülékeket korszerű háztartási hűtőberendezésekre cserélni. Azok a hűtők képesek csak a -18°C-os hőmérsékletet biztosítani a fagyasztott termékekre, amelyek *** csillagosak. A **** csillagosak már -23°C-ot is tudnak biztosítani. Amelyik pedig nem tud -18°C-ot biztosítani, csak a mélyfagyasztott termékek tárolására elegendő, de fagyasztani nem alkalmas.
A hűtőtérben ezzel szemben a +4°-ot érdemes biztosítani húsok esetében. A zöldségek egy részének ez már túl alacsony hőmérséklet, ezért a paprika-paradicsom 1-2 napot bír csak ki töttyedés nélkül a hűtőben. Ezért szokták inkább a zöldségrekeszben tárolni, bár ez számomra nem egészen világos, hogy miért a hűtő aljában van, amikor - mint minden légtérben - a meleg levegő felfelé száll, tehát a hűtő felső részén "melegebb" van, mint az aljában. Léteznek már olyan kombinált hűtő-fagyasztó szekrények, amelyeknek az elkülönülő rekeszeiben eltérő hőmérsékletet lehet beállítani. Mármint a hűtőtérben is be lehet állítani külön a zöldségtároló rekeszre vonatkozóan magasabb hőmérsékletet (+10°C), külön a hűtő teljes légterére vonatkozót. És persze a fagyasztó részben is a 2-3 rekesz más és más hőfokra állítható. Na, ilyen lesz az új álomkonyhámban. ;o) Jeti még nem tudja, ne szóljatok neki! :o)
A korszerűbb készülékeknek a fagyasztó ajtaján belül, a régebbieknek a használati utasításában szerepel az egyes fagyasztott termékek eltarthatósági ideje. Ez általában a fagyasztott terméken is szerepel
Egy szép példa a Hungerit Szentes terméke:
Rántott csirkecomb, gyorsfagyasztott, készresütött, panírozott
Tárolási javaslat háztartások számára
- fagyasztószekrényben
- *** -18°C lásd a minőségmegőrzési időt
- ** -12°C 1 hónap
- * -6°C 2 hét
- hűtőszekrényben 0-+5°C 1 nap
Ez aztán a precizitás, igaz?
Kicsit megmagyarázva a fenti utasítást: Ha egycsillagos Lehel hűtőszekrény fagyasztórészébe rakjuk, akkor csak 2 hétig lesz jó, ha kétcsillagosba, akkor 1 hónapig és ha három- vagy többcsillagos a hűtőszekrényünk, akkor kb. fél év.
Azért álljon itt is az általános szabály, mert megfelelő hűtőberendezésben magunk is fagyaszthatunk le nyersanyagot, félkész vagy készételt:
6 hónapig eltarthatóak: félkész és készételek, halak, felvágottak, tejes termékek (pl. túrós rétes, túrógombóc)
12 hónapig eltarthatóak: szárnyasok, sertés, birka húsa, sajtok
18 hónapig eltarthatóak: zöldségek, gyümölcsök és keverékek. Továbbá a fagyasztott tésztafélék (száraztészta, szilvásgombóc, nudli)
Fontos kivétel az anyatej, mert azt nem javasolják 1 hónapnál hosszabb ideig tárolni.
A másik kérdés a fagyasztott élelmiszerekből készülő termékek eltarthatóságára vonatkozott. Ha egy fagyasztott csirkét még a minőségmegőrzési idején belül és nem romlott állapotban elkészítünk, utána a sült csirkét (vagy többnyire maradékát) lefagyaszthatjuk és elvileg további 6 hónapig eltartható. Gyakorlatilag én azért 1-2 héten, hónapon belül kiolvasztom, már csak azért is, mert itthon nem címkézem a fagyasztott dolgokat és kb. addig emlékszem rá, hogy mi is volt az és mikor fagyasztottam. :o)