Odakinn havazik, idebenn meg ezerrel iszom a teát az influenza ellen.
Írtam már, hogy szakfordítást kezdtem tanulni? És hihetetlenül élvezem. Na, de mindig is szerettem tanulni, pláne nyelveket. És most nem csak a fordítást magát tanulom, hanem a két nyelv szövegírásban mutatkozó különbségeit is, ami nagyon érdekes. Például az angol szövegben mindig több bekezdés lesz, mint a magyarban, mert náluk egy gondolat = egy bekezdés, tehát amit mi egy bekezdésbe zsúfolnánk, azt gyakran ketté kell venni. Meg - amire még nem figyeltem fel soha - náluk az alárendelt mondatok beleintegrálódnak a főmondatba, de sosem kerülnek külön mondatba, ami nálunk pedig lehetséges. Ja és nincs olyan mondatuk, ami egyszavas lenne. Nem is tudom, hogy lehetne angolra fordítani egy ilyet: „Nem árulom el. Soha. Sehol. Senkinek.”
Másrészt mindig mindenki azzal jön, hogy a magyar nyelv mennyire csodálatos és kifejező. Persze, hogy az. Nekünk. Viszont amit az angol akar kifejezni, nálunk néha csak körülírással lehetséges, mert egyszerűen nincs rá magyar megfelelő. És nem kell ennyire leragadni, én a múltkor a shetlandi gyapjúnál akadtam ilyen érdekességre. Megvettem ugyanis a Fair Isle kötésminták könyvét (http://www.libri.hu/konyv/200-szines-fair-isle-kotesminta.html), és érdekelni kezdett a shetlandi gyapjú, aminek annyi árnyalata van, hogy önmagában a festetlen gyapjúból készült fonalból is lehetséges színes munkát kötni (http://en.wikipedia.org/wiki/Shetland_%28sheep%29, amiben az a vicces, hogy egyes színeknek nincs is más nyelvben pontos megfelelője, így az angol nyelvbe is a helyi nyelvjárásból átvett szavakat lehet rá használni, vagy persze körülírni, pl. emsket = dusky bluish-grey = füstös kékesszürke, musket = light greyish-brown = világos szürkésbarna, shaela = dark steely-grey = sötét fémesszürke, moorit = reddish brown = vörösesbarna, mioget = honey-toned, yellowish-brown = mézes árnyalatú sárgásbarna. Hát, azt hiszem, hogy valahol mélyen bennem szűköl egy bölcsész, hogy engedjem ki, úgy tudok örülni az ilyen nyelvészeti dolgoknak. :oD
Most megyek és megírom a házijaimat, és iszok még teát.
Legyen szép napotok és csodás hétvégétek!
Írtam már, hogy szakfordítást kezdtem tanulni? És hihetetlenül élvezem. Na, de mindig is szerettem tanulni, pláne nyelveket. És most nem csak a fordítást magát tanulom, hanem a két nyelv szövegírásban mutatkozó különbségeit is, ami nagyon érdekes. Például az angol szövegben mindig több bekezdés lesz, mint a magyarban, mert náluk egy gondolat = egy bekezdés, tehát amit mi egy bekezdésbe zsúfolnánk, azt gyakran ketté kell venni. Meg - amire még nem figyeltem fel soha - náluk az alárendelt mondatok beleintegrálódnak a főmondatba, de sosem kerülnek külön mondatba, ami nálunk pedig lehetséges. Ja és nincs olyan mondatuk, ami egyszavas lenne. Nem is tudom, hogy lehetne angolra fordítani egy ilyet: „Nem árulom el. Soha. Sehol. Senkinek.”
Másrészt mindig mindenki azzal jön, hogy a magyar nyelv mennyire csodálatos és kifejező. Persze, hogy az. Nekünk. Viszont amit az angol akar kifejezni, nálunk néha csak körülírással lehetséges, mert egyszerűen nincs rá magyar megfelelő. És nem kell ennyire leragadni, én a múltkor a shetlandi gyapjúnál akadtam ilyen érdekességre. Megvettem ugyanis a Fair Isle kötésminták könyvét (http://www.libri.hu/konyv/200-szines-fair-isle-kotesminta.html), és érdekelni kezdett a shetlandi gyapjú, aminek annyi árnyalata van, hogy önmagában a festetlen gyapjúból készült fonalból is lehetséges színes munkát kötni (http://en.wikipedia.org/wiki/Shetland_%28sheep%29, amiben az a vicces, hogy egyes színeknek nincs is más nyelvben pontos megfelelője, így az angol nyelvbe is a helyi nyelvjárásból átvett szavakat lehet rá használni, vagy persze körülírni, pl. emsket = dusky bluish-grey = füstös kékesszürke, musket = light greyish-brown = világos szürkésbarna, shaela = dark steely-grey = sötét fémesszürke, moorit = reddish brown = vörösesbarna, mioget = honey-toned, yellowish-brown = mézes árnyalatú sárgásbarna. Hát, azt hiszem, hogy valahol mélyen bennem szűköl egy bölcsész, hogy engedjem ki, úgy tudok örülni az ilyen nyelvészeti dolgoknak. :oD
Most megyek és megírom a házijaimat, és iszok még teát.
Legyen szép napotok és csodás hétvégétek!
