Még pontosan utána kell nézzek az adatoknak.
Elöljáróban annyit, hogy a csirke lejárata csak a nyers csirkére vonatkozik. A szavatossági ideje az az időpont, ameddig a csirke forgalomba hozható és a forgalmazó szavatolja a csirke megfelelő minőségét. Tehát nem lehet romlott, nem okozhat betegséget stb.
Ha ezen az időn belül megfelelően készíted el (és addig megfelelően tároltad), akkor a csirke nem fog betegséget okozni, illetve az érzékszervi tulajdonságai (íze, illata) a sült csirkének megfelelőek lesznek. Az elkészítés után új eltarthatósági szabályok vonatkoznak a csirkére, mint készételre.
Alapvető, hogy olyan ételt, amiben tejföl, ecet van, amelybe valaki az elkészültét követően beleevett és nem lett újra felmelegítve azt nem érdemes továbbtárolni.
A szavatossági idő lejárata után a forgalmazó nem szavatolja tovább a terméke romlásmentességét vagy mikrobiológiai tisztaságát, de gyakran pár nappal a szavatossági időn túl is fogyaszthatóak ezek a termékek. Pl. a tejföl. Többször használtam már fel 1-2 napja lejárt tejfölt, aminek a csomagolása nem puffadt fel, az illata megfelelő volt és megkóstoltam. Persze csak habaráshoz, ami által forralva volt. Egyszer sem buggyant meg tőle az étel.
A minőségmegőrzési idő egy fokkal "lazább" szabály, mivel az általában azt jelenti, hogy a termék nem mikrobiológiailag romlott, hanem pl. a liszt megavasodhat, a csokiból kiválik a kakaóvaj stb.
Ez azt is jelenti, hogy az avas zsiradék gyakran fogyasztható az avas rész eltávolítása után, de például a romlott, penészes lekvár, vagy nem szokványos penészes sajt NEM! Még akkor sem szabad a sajtot elfogyasztani, ha levágjuk a penészes részt, mivel a penészfonalak átszövik a terméket, még akkor is, ha esetleg a belsejében mi azt nem látjuk.
Visszatérve a hűtve tárolásra. Ha a sült csirkét még aznap vagy másnap délben szeretnénk elfogyasztani, akkor megfelelően becsomagolva a hűtőben (+4°C alatt) tarthatjuk. Ha két nappal később szeretnénk megenni, akkor viszont jobb, ha lefagyasztjuk és majd a mikróban olvasztjuk ki.
A hűtőből kivett levest fel kell forralni. Ha megromlott, akkor összefut, habos és/vagy büdös lesz. A forralt levest viszont nem tanácsolom újra eltenni, mivel a hűlés közben elszaporodhatnak benne a mikrobák. Ez nem azt jelenti, hogy nem fordulhat elő, hogy akár 2-3× is el lehetne tenni, de én biztosan nem tenném. Először is a mikrobák tenyésztésére szolgáló táplevesek többnyire valójában különböző húslevesek, másodszor el sem hinnétek, hogy hányszor került penészgomba a baktériumtenyészeteinkbe a mikrobiológiai labor levegőjéből (és csírázott ki szépen). Pedig ott a munkalapokat rendszeresen fertőtlenítik és a levegőt is rendszeresen tisztítják. Ráadásul mi is a lehető leggondosabban járunk el a táptalajok (-levesek) beoltásánál: Mindent - amit lehet - lelángolunk, fertőtlenítünk stb. A legtisztább lakás levegőjében is találhatóak gomba és baktériumspórák, a szájunkban rengeteg baci, amik mind-mind befertőzhetik az ételt. Lehetséges, hogy mi hihetetlen ellenállóképességgel rendelkezünk a fertőzések terén, de a gyerekek, az idősek és a legyengült immunrendszerű személyek nagyon súlyos megbetegedést kaphatnak az ilyen ételektől.
A legfurcsább eü. történet (legenda, mítosz) arról szól, amikor egy vasgyomrú orvos 20 évvel vetette vissza a baktériumkutatást. Egy fiatalember (R. Koch - javítsatok ki, ha rosszul emlékszem) ugyanis készített egy kolera baktériumszűrletet és azt állította, hogy az üvegében levő oldat képes megbetegíteni egy embert. Mire ez a nagyképű, de vasgyomrú orvos kollégája felhajtotta az oldatot, hogy bizonyítsa baktériumok márpedig nincsenek (és a föld lapos). Nem betegedett meg kolerában, így senki sem hitte el Kochnak, hogy valóban léteznek azok a szabad szemmel nem látható mikroorganizmusok, amiket ő állít. Később meghalt a vasgyomrú kolléga és a boncolásakor döbbenten észlelték, hogy olyan erős a gyomorsava, ami egy vasszöget is korrodálna... Persze ezen az erős savon nem jutott át kellő számú élő mikroba, így az orvos nevetségessé tehette az ifjú tudóst.
Holnap jövök vissza a fagyasztást, hűtve tárolást kitárgyalni.
Elöljáróban annyit, hogy a csirke lejárata csak a nyers csirkére vonatkozik. A szavatossági ideje az az időpont, ameddig a csirke forgalomba hozható és a forgalmazó szavatolja a csirke megfelelő minőségét. Tehát nem lehet romlott, nem okozhat betegséget stb.
Ha ezen az időn belül megfelelően készíted el (és addig megfelelően tároltad), akkor a csirke nem fog betegséget okozni, illetve az érzékszervi tulajdonságai (íze, illata) a sült csirkének megfelelőek lesznek. Az elkészítés után új eltarthatósági szabályok vonatkoznak a csirkére, mint készételre.
Alapvető, hogy olyan ételt, amiben tejföl, ecet van, amelybe valaki az elkészültét követően beleevett és nem lett újra felmelegítve azt nem érdemes továbbtárolni.
A szavatossági idő lejárata után a forgalmazó nem szavatolja tovább a terméke romlásmentességét vagy mikrobiológiai tisztaságát, de gyakran pár nappal a szavatossági időn túl is fogyaszthatóak ezek a termékek. Pl. a tejföl. Többször használtam már fel 1-2 napja lejárt tejfölt, aminek a csomagolása nem puffadt fel, az illata megfelelő volt és megkóstoltam. Persze csak habaráshoz, ami által forralva volt. Egyszer sem buggyant meg tőle az étel.
A minőségmegőrzési idő egy fokkal "lazább" szabály, mivel az általában azt jelenti, hogy a termék nem mikrobiológiailag romlott, hanem pl. a liszt megavasodhat, a csokiból kiválik a kakaóvaj stb.
Ez azt is jelenti, hogy az avas zsiradék gyakran fogyasztható az avas rész eltávolítása után, de például a romlott, penészes lekvár, vagy nem szokványos penészes sajt NEM! Még akkor sem szabad a sajtot elfogyasztani, ha levágjuk a penészes részt, mivel a penészfonalak átszövik a terméket, még akkor is, ha esetleg a belsejében mi azt nem látjuk.
Visszatérve a hűtve tárolásra. Ha a sült csirkét még aznap vagy másnap délben szeretnénk elfogyasztani, akkor megfelelően becsomagolva a hűtőben (+4°C alatt) tarthatjuk. Ha két nappal később szeretnénk megenni, akkor viszont jobb, ha lefagyasztjuk és majd a mikróban olvasztjuk ki.
A hűtőből kivett levest fel kell forralni. Ha megromlott, akkor összefut, habos és/vagy büdös lesz. A forralt levest viszont nem tanácsolom újra eltenni, mivel a hűlés közben elszaporodhatnak benne a mikrobák. Ez nem azt jelenti, hogy nem fordulhat elő, hogy akár 2-3× is el lehetne tenni, de én biztosan nem tenném. Először is a mikrobák tenyésztésére szolgáló táplevesek többnyire valójában különböző húslevesek, másodszor el sem hinnétek, hogy hányszor került penészgomba a baktériumtenyészeteinkbe a mikrobiológiai labor levegőjéből (és csírázott ki szépen). Pedig ott a munkalapokat rendszeresen fertőtlenítik és a levegőt is rendszeresen tisztítják. Ráadásul mi is a lehető leggondosabban járunk el a táptalajok (-levesek) beoltásánál: Mindent - amit lehet - lelángolunk, fertőtlenítünk stb. A legtisztább lakás levegőjében is találhatóak gomba és baktériumspórák, a szájunkban rengeteg baci, amik mind-mind befertőzhetik az ételt. Lehetséges, hogy mi hihetetlen ellenállóképességgel rendelkezünk a fertőzések terén, de a gyerekek, az idősek és a legyengült immunrendszerű személyek nagyon súlyos megbetegedést kaphatnak az ilyen ételektől.
A legfurcsább eü. történet (legenda, mítosz) arról szól, amikor egy vasgyomrú orvos 20 évvel vetette vissza a baktériumkutatást. Egy fiatalember (R. Koch - javítsatok ki, ha rosszul emlékszem) ugyanis készített egy kolera baktériumszűrletet és azt állította, hogy az üvegében levő oldat képes megbetegíteni egy embert. Mire ez a nagyképű, de vasgyomrú orvos kollégája felhajtotta az oldatot, hogy bizonyítsa baktériumok márpedig nincsenek (és a föld lapos). Nem betegedett meg kolerában, így senki sem hitte el Kochnak, hogy valóban léteznek azok a szabad szemmel nem látható mikroorganizmusok, amiket ő állít. Később meghalt a vasgyomrú kolléga és a boncolásakor döbbenten észlelték, hogy olyan erős a gyomorsava, ami egy vasszöget is korrodálna... Persze ezen az erős savon nem jutott át kellő számú élő mikroba, így az orvos nevetségessé tehette az ifjú tudóst.
Holnap jövök vissza a fagyasztást, hűtve tárolást kitárgyalni.
