Mi a nyavalya van a bloggerrel?

Először azt hittem, hogy mivel tegnap frissítettem a javát, az vágta haza a blogger író részét. Hát nem, most látom, hogy semelyik blogspotos feedem nem frissül a greaderben, szóval nálatok is ez lehet.

Remélem, megjavítják, mert utálom, hogy nem lehet blogolni! :o/

Ezt most emailben küldöm be, próbából, hogy átmegy-e. Ha olvassátok, akkor úgy lehet bejegyzést írni az átmeneti időben, hogy az Irányítópult Beállítások/Email és mobiltelefon fülön a Bejegyzésküdés beállításai alatt megadtok egy hozzátok tartozó emailcímet (pl. nálam altais.ir.titok@blogger.com) - ha több blogotok van, mindegyikhez külön-külön lehet megadni. és alatta az E-mail üzenetek azonnali közzétételét választjátok.

Persze, csak ha ez átmegy. :o)

Update: Végre működik! Írjatok, ne hagyjatok hírek nélkül! :o)

A kérdezés művészete

Mint annyi mindenki más, nagyon érdekelnek a lelki jelenségek. Hogy hogyan határoz meg minket a tudatunk. Ezért egy csomó könyvet elolvasok. Egyébként én bármit elolvasok, amin betű van, még a "vegyél olcsó cipőt!" és a "tanulj nyelveket!" szórólapokat is. :o) És ugyanolyan lelkesedéssel olvasok szakácskönyvet, mint pszichológiai témájút, varróst vagy angol regényt vagy politikai témájú napilapot. És bármelyiket szívesen olvasom ezerszer is, ugyanannyira beleélem magam, mint elsőre, amikor nem ismertem még a végét. Sőt, egyáltalán nem zavar, ha ismerem egy történet végét, sokszor ki is találom - mint ma a moziban A villámtolvaj - Percy Jackson és az olymposiak, de hagyjuk. (Apropó, csak hogy tudálékoskodjak egy kicsit: a görög szavakban az y-t ü-nek kell ejteni: Kalüpszó, Olümposz stb.)

Politológiai témájú tanulmányaim alatt ismertem meg Aronson könyveit, amiket szintén sokszor újraolvasok, mert nem csak egy csomó hasznos és tanulságos információt adnak át, de minden olvasáskor más és más része ragad meg jobban, de még viccesen és érdekesen is van megírva.
Elliot Aronson: A társas lény
Pratkanis, Aronson: A rábeszélőgép

De ezeket most csak megemlítem, mert igazából Maris kérdésére jutott eszembe, hogy megosztom veletek, amit a lassan befejeződő hét csütörtökén tanultam tárgyalástechnika (vagy kommunikáció? - amióta megbontották az eredeti tantárgyat, gőzöm sincs, mire járok be aznap) órán.

A héten a kérdésekről tanultunk és arról, hogy használhatjuk ki a helyes kérdéseket ahhoz, hogy mi irányítsuk a tárgyalást. Ez - gondolom - betegfelvételi nyomorultak helyes kezelésére is megoldás lehet. :o)

Eredetileg már Cicerónál indítottuk az órát, de ezt a részét már megszokhattuk, a régi görögök és/vagy rómaiak és/vagy kínaiak és/vagy közelkeletiek (perzsák, sumérok, babilóniaiak, egyiptomiak és egyéb arabok) már rég tudtak, sőt alkalmaztak mindent... Csodálatos, hogy hiába az evolúció, csak hanyatlunk és hanyatulunk hozzájuk képest. :o)

Aztán beszéltünk a nyelvről, a nyelvi fejlődés és a környezet kapcsolatáról, a társas érintkezésről és a metanyelvről is. Itt most egy kicsit megállnék, mert ez is fontos.

A metanyelvet virágnyelvnek is nevezhetnénk, mert a metanyelv ad lehetőséget arra, hogy a kommunikáló a szándékait indirektebben, finomabban hozza a másik tudomására, miközben időt takarít meg.

Metanyelvi egyszavasok:
CSAK - Az utána következő mondatrész jelentőségét csökkenti.
MEGPRÓBÁLOM - Esze ágában sincs megkísérelni se.

Metanyelvi kétszavasok:
IGEN, DE - Belegyezést színlelve hárít.
IGEN/KELLŐ TISZTELETTEL - És ellenérv következik, hárít.

Manipulatív metanyelv:
HÁT NEM GONDOLOD, HOGY... - Érvényesíteni akarja az akaratát.
MINT TALÁN TUDJA, KEDVES KOLLÉGA, ... - Ledorongol, ki mondaná, hogy nem tudja?

Az is érdekes, hogy a birtokos viszony érzelmi kötődést fejez ki. Például a feleségem - az asszony; hazám - Magyarország.

A metanyelvi csapdákat el lehet kerülni vagy csökkenteni lehet jó kérdésekkel.

A kérdéseknek két fajtája van.

A zárt kérdés határozott tény, állásfoglalás, véleménymondásra ösztönöz, de szaggatottá, feszültté teszi a párbeszédet kihallgatás jellegénél fogva. Ilyen kérdések például azok, amelyekre csak igennel vagy nemmel lehet válaszolni, vagy a "hanyadika van", "hány éves vagy", "mi a foglalkozása" stb.

A nyitott kérdés ezzel szemben hosszabb válaszra ösztönöz, magyarázatot és bővebb kifejtést igényel. Ennek is lehetnek buktatói, a túl nyitott kérdés lebéníthat.

A tipikus kérdezési hibák:
TÚL NYITOTT KÉRDÉS - "Meséljen magáról!" "Mi újság?"
TÚL NEHÉZ KÉRDÉSSEL KEZDÉS - A partnert rá kell hangolni az együttműködésre.
RÁVEZETŐ KÉRDÉS ROSSZ IDŐBEN - Zárt kérdés, nem szimpatikus.

A jó kérdés pozitív légkörben hangzik el, érthető és értelmezhető a másik számára is, jó választ kapunk rá és a kívánt hatást érjük el vele.

De hogyan is használhatjuk ki a kérdéseket céljaink érdekében, milyen kérdéscsoportok vannak?

Motivációs kérdés - Együttes cselekvésre ösztönöz. "Önnek mi a javaslata, mit kellene tennünk?" Ha ugyanis ő ad javaslatot, akkor még akkor is motiváltabb lesz a munkavégzésre/együttműködésre, ha végül nem az ő javaslatát fogadjuk el.

Innovációs kérdés - Alkotó tevékenységre vesz rá. "Milyen javaslatai vannak, hogyan rendezzük ezt a problémát?"

Alternatív kérdés - Döntésre ösztönöz. "Most mit fog tenni? A vagy B módon rendezi a problémát?"

Visszaadott kérdés - A másik kérdésének elhárítására. "Hogy érti ezt?"

Információs kérdés - Adatkérés. Ha elakad a tárgyalás vagy kedvezőtlen irányba tart. "Hány alkalmazott érintett a leépítésben?"

Megerősítő kérdés - Rögzíti, összefoglalja az addig elhangzottakat. "Tehát Ön szerint vagy a marketingosztályról rúgunk ki két embert, vagy a takarítást szervezzük ki?"

Fantomkérdés - Látszólag céltalan, de mégis közvetve kérdezünk rá a kényes információra. Erre nem írtunk példát, de mivel mi jövedelemérzékenyek vagyunk és utáljuk, ha meg kell mondanunk, mennyit keresünk, ezért ilyen kérdés lehet, hogy mennyit költ a hétvégi bevásárlás alkalmával. Ebből durván meg lehet becsülni a havi jövedelmet is.

Provokatív kérdés - Kizökkentésre. "Ön képes lenne megmondani ennek az embernek, hogy holnaptól más munkát kell keresnie, ha el akarja tartani a családját?"

Szuggesztív kérdés - Rávezetésre. "Egyetért azzal, hogy ezt vagy azt kellene tennünk?"

Igen kérdés - A lényege, hogy olyan kérdéseket teszünk fel, amire a válasz csak igen lehet. A célja a partner kizökkentése, feszültségének növelése. "Az Ön irányítása alatt dolgozik az az ember, aki miatt újra kell kezdeni a munkát?" "Felügyelte a munkatársa munkáját?" "Ellenőrizte, hogy képes lesz-e határidőre elvégezni a munkát?" stb.

Így visszagondolva mindenfélét lehet kérdezni egy alkalmatlankodó nőtől: "Úgy érti, hogy nem írtak be a 10 órás időpontra, ami a beutalómon szerepel és amelyet telefonon egyeztetett dr. xy nekem?", "Bemehetek az ügyeletes orvoshoz vagy feltartjuk még a sort?", "Az orvos ma 10 és 12 között rendel, így se talál meg az előjegyzettek között?", "Maga fog diagnosztizálni?", "Mégis mi köze van a panaszaimhoz Önnek?", "Változtat valamin, ha elmondom Önnek a panaszaimat?", "Ön képzett nővér vagy csak kíváncsi?" :o)

Rántott hús

Írtam, hogy voltam pár napja a jegyzetboltban. De nem ám a Mezőgazdásban, hanem egy kismama dietetikus barátném megbízásából az SE-EFK jegyzetboltjában a Vas utcában.

Nekem nem szabad könyvesboltba mennem, de az online könyvrendelés időszakában már ez az óvintézkedés is hiába. Ha nem Jeti osztaná be a pénzünket, akkor szép sovány lennék, éhenkórász, de stócokban állnának a könyveim. Pont, mint lánykoromban. :o) Na, mindegy!

A lényeg, amiért ebbe belekezdtem, hogy megvettem az ételkészítési technológia tanárnőm tankönyvét (Bencsik Klára: Mit? Mivel? Hogyan? SE-EFK, Budapest, 2006), amiből idéznék:

"Európa mai konyháiban a történelem messzi tájairól érkeztek nyersanyagok, ételek. Ki gondolná például a rántott szeletről, hogy a közhiedelemmel ellentétben nem Bécsből indult, s lett népszerű a világon. Régi szakácskönyvek szerint Radeczky marsall készen hozta a receptet Milánóból, oda pedig spanyol zsoldosok vitték. Spanyolországban már évszázadokkal előbb kedvelt volt a lisztbe, tojásba, zsemlemorzsába forgatott "andalúz módra" készült szelet. Az Ibériai félszigetre a hódító arabokkal került, ők pedig minden valószínűség szerint a bizánci szakácsoktól lesték el. Egy bizánci szakácskönyvben már megtalálható a rántott hús receptje."

Köszönöm együttérző szavaitokat, mindjárt helyrerakom én ezt a Barbi worldöt itt a blogom helyén. ;o)

Röfihapci utoljára

Másutt kommenteltem és olyan elégedett vagyok vele (meg aztán nem jut eszembe más és csomagolnom is kéne), hogy bemásolom bejegyzésnek. :o)

Először is a személyes véleményem: Senkit sem beszélnék le a vakcina beadásáról, de rá sem beszélek senkit. :o)

Néhány tény védőoltás ügyben:

Attól is függ egy vakcina biztonságossága, hogy milyen módszerrel végzik és a magyar vakcinát több dolog miatt támadhatják:
1. Tojásba oltva készítik, ami elavult technológia és tojásallergiásoknak, illetve kicsi gyerekeknek semmiképpen nem adnám/adatnám be.
2. Teljes vírust használnak, ami való igaz, hogy erősebb immunválaszt vált ki, de éppen ezért veszélyesebb is.

A korszerű vakcinákban ugyanis csak a vírus jellemző szakaszait szaporítják fel különböző molekuláris mikrobiológiai módszerekkel és ezeket a génszakaszokat juttatják csak be a vakcinával a szervezetbe, ami elegendő ahhoz, hogy az immunválaszt kiváltsa, de semmiképpen nem fordulhat elő, hogy valaki megbetegszik tőle.

Mindenféle vakcinára jellemző, hogy hacsak nem

• nagyon súlyos (járványos gyermekbénulás) vagy
• nagy kockázatú (rubeola lányoknál a későbbi magzatkárosító hatása miatt) betegségről van szó vagy
• olyan vírusról, ami amúgy is életre szóló védettséget adna (pl. himlő oltás)

az nem ad tartós védettséget, illetve az emberek jelentős részénél nem akadályozza meg a fertőződést és egy enyhébb lefolyású megbetegedést, csak a súlyos szövődmények kockázatát csökkenti és hamarabb fog meggyógyulni.

A másik fontos dolog, hogy a vakcinák utáni védettséget 8-10 nap múlva éri el az immunrendszerünk.

Az influenza nagyon gyorsan mutálódik, ezért van ennyi rengeteg törzse és ezért van minden évben más vakcina is ellenük. Azon kívül nem ad életre szóló védettséget sem emiatt az oltás.

Egyébként nem a vírus okozza a betegség tüneteit, hanem a vírusokra adott saját immunreakció felelős az orrdugulás, -folyás, tüsszögés, száraz köhögés, magas láz, hidegrázás, torokfájás, néha hasmenés, megduzzadt nyirokcsomók, rossz közérzet, ízületi fájdalom megjelenéséért. Ezért van az, hogy a náthás beteg épp olyan szerencsétlen, mint az influenzás, ugyanis mindkettőben a testünk által termelt interferonok váltják ki a tüneteket. Szóval csak magunk tehetünk róla, ha folyik az orrunk. ;o)

Ez vezet a következő tényekhez: Hiába minden tünet, nem lehet jelenthetjük ki magabiztosan, művelt betegként, hogy elkaptam az influenzát. Mert lehet, hogy "csak" náthásak vagyunk. :o) Megfázásos tüneteket ugyanis több mint 200 vírusféle (influenza-, parainfluenza-, adeno- és paravírusokok) tud okozni.

Mindenféle fertőződést csak akkor lehet biztosan állítani, ha a kórokozót különféle módszerekkel azonosítják.

Amíg egy penészt, élesztőt vagy baktériumot speciális táptalajra vagy specifikus gyorstesztre kioltva vagy mikroszkóp alatt lehet megállapítani és azonosítani, addig a vírusoknál ez nem lehetséges.

A vírusok ugyanis csak DNS-ből (vagy RNS-ből) és az azt körülvevő fehérjeburokból állnak, és szaporodni csak a megtámadott élő sejtben képesek. Ugyanúgy, ahogy a kakukknak a nevelőmadara (a kakukktojás sokféle és mindig a nevelőszülő tojásainak mása), megvan a maguk speciális behatolási mechanizmusa és a kedvenc gazdasejtjébe bejutva annak a DNS-ébe beépül és a sejtet saját maga megsokszorozására kényszeríti.

Ezért az influenzafertőződést úgy lehet megállapítani, hogy a vírust DNS-e alapján vizsgáljuk. Tehát PCR (polimerase chain reaction - polimeráz láncreakció) készüléket és nemzetközi szervezetek által megadott próbákat alkalmaznak.

A vírus azonosítását egy vírus törzsbank alapján előállított próbával (ami a vírus DNS-ének egy vagy néha több, csak rá jellemző szakaszát jelenti) végzik el.

Magyarország például a berlini Koch Intézetből és az ECDC-től kapja a diagnosztikai rendszert.

A wikipédián megtalálható a pcr technika részletes leírása is. :o)

Saját fejléc photoshoppal

Ezeket a képeket már jó rég lementettem, hogy megosszam Veletek. Nem nagy ördöngösség, megnyitott Picasa3-mal, ha képernyőmentést (PrtSc/SysRq billentyű a Del környékén van) végzel, a Picasa3 automatikusan a saját könyvtárába (Dokumentumok/Képek/Picasa/Képernyőfelvételek) teszi neked a lementett képernyőről készült képet, nem kell Ctrl+V-vel beilleszteni valamelyik rajzoló/képszerkesztő programba és menteni.

Ma már nem pont így készíteném el, de majd jelzem a hibákat, amik totális kezdőségemből fakadtak. :o) Szerettem volna egy másikat is létrehozni, de sajnos nincs időm újat rajzolni és mentegetni, csak bejegyzési kényszerem van. :o)

Először is, ha nem saját blogsablonod van, vagyis laikusként piszkálod a sablont, akkor célszerű lementeni a képeket, hogy meglegyenek akkor is, ha esetleg a fejlesztő tárhelyet vált vagy a régi tárhelye megszűnik valamilyen okból. A lementett képeket fel tudod tölteni egy szimpatikus saját tárhelyre, amiről WiseLady Blogger bloggerek blogjában találhatsz tippeket. Ha azonban annak idején az msn-re való első feljelentkezéskor létrehoztál saját Microsoft tárhelyet, akkor azt is használhatod. Én azt használom pl. a faviconom esetén - ha már megvan. :o)

Hogyha egyszerűen egy jpg-t, png-t vagy gif-et szeretnél, akkor az is jó megoldás, hogy beszúrod egy bejegyzésbe, amit azonban csak piszkozatként mentessz. Ilyenkor a bejegyzés HTML-kód szerkesztésében könnyen megtaláljuk a helyet, ahova a blogger mentette és bemásolhatjuk a háttér helyére.

A blogodban előforduló képeket a legegyszerűbben úgy tudod lementeni, hogy az Blogger Irányítópultról a blogod Elrendezések fülét választod ki és azon belül a HTML-kód szerkesztését.

Utána Mozillában a Szerkesztés/Keresés funkcióval megkeressük a képeket. Nálam alul jelenik meg a beviteli mező, ld. piros nyíl. Itt rákeresel a http:// -kre. Azokat a hivatkozásokat érdemes kijelölni és másolni (Ctrl+C ld. kék nyíl) és egy új lapon (ld. sárga nyíl vagy új ablakban) megnyitni, amelyek képre mutatnak, tehát a végük pl. .jpg, .png, .ico, .gif.

Általában az új lapon egyetlen kép jelenik meg, amit a jobb egérgombra kattintással Kép mentése másként mentsük el. A nevét ne változtassuk meg, mert az alapján fogjuk később megtalálni, amikor ki akarjuk cserélni. :o) Még precízebb, ha a hivatkozást írjuk be a nevének, valahogy így: http_www_valahol_com_tarolohely_felhaszn_header_jpg Az alsó vonalak természetesen a perjelek helyett álljanak! Így még könnyebb lesz megtalálni akár a weben, akár a sablon html-kódjában.

Ha a képeket lementettük, akkor jöhet az alkotó munka.

Természetesen nem muszáj ragaszkodni a lementett sablonképek/elemek méretéhez, azonban ha megtartjuk az eredeti méretet, akkor a sablon elrendezése ugyanolyan (szép) marad, mint az eredetiben. Ésszerű változtatásokat természetesen azért lehet tenni. :o)

Nyissuk most meg a fejlécet (nálam header.jpg) a Photoshoppal (az enyém a 7.0 verziójú). Válasszuk a Select/All = Kijelölés/Minden funkciót, majd a Delete billentyűvel szabaduljunk meg az eredeti képtől (ha nem csak azon szeretnénk változtatni, hanem teljesen egyedit akarunk).

Majd rögtön mentsük másként (File/Save as... = Fájl/Mentés másként...) Nálam header_sk lett a neve.

Amíg szerkesztjük maradhatunk a Photoshop saját formátumában a .psd-ben (piros nyíl), de akkor a teljesen kész változatot a végén el kell menteni .jpg (kék nyíl), .png, .gif formátumban, mert a blogger csak ezeket szereti. :o)

Majd egy darabka papírra írjuk le az egyelőre üres header_sk paramétereit, amelyet az aktív képhez az Image/Image Size... = Kép/Kép mérete paranccsal hívhatunk elő (zöld nyíl).

Utána nyissuk meg a South Park avatárunkat (piros nyíl jelöli a megnyitott avatárt, és kék a leendő fejlécünket) - vagy más képet, amit szeretnénk beszúrni a fejlécre (akár többet is lehet) és változtassuk meg a kép arányait úgy (az előhívott Image/Image Size... ablakban), hogy a magassága a létrehozandó fejléc magassága legyen. A 72 pixels/inchet érdemes választani, internetre kiváló.

Ha átmásoltuk (Select/All vagy Ctrl+A, majd Ctrl+C, majd Ctrl+V a leendő fejlécen állva), akkor csukjuk be az avatárunkat, de NE mentsük a változásokat! (Piros karika és felkiáltójel! A kék nyíl pedig mutatja, hogy a változtatásunk eredményeként összement az avatárunk, amit nem akarunk menteni.)  Fontos, hogy az átmásolt Avatár mindenképpen egy új rétegre kerüljön (nálam simán Layer 1), mert a Background réteget nem mindig hagyja szerkeszteni. És ha még sem tetszik valami, a rétegeket könnyebb kidobni az eszköztár alján levő kukára húzva az egérrel, mint visszatörölgetni. :o) Akár meg is duplázhatjuk eleve a réteget, hogy könnyebben visszatérjünk a kiinduláshoz. Ha pedig elégedettek vagyunk, a végén úgyis egyesíteni fogjuk a rétegeket a Layer/Merge Down vagy Merge Visible vagy Flatten Image paranccsal.

Ez után megdupláztam a képet, aminek a legegyszerűbb módja, ha a Move Toolst (Mozgató eszközt - V billentyűvel bekapcsolható, ld. kék nyíl) választjuk és az Alt billentyű lenyomásával arrébb húzzuk a képet. Az eredeti alatta marad, csak a másolat fog mozogni. Ilyen esetben a Photoshop egyből új rétegre rakja a másolatot (amit a piros nyíl jelöl). A kis piros karika a kép jobb alsó sarkánál az új réteg létrehozása ikont, a kék pedig a réteg törlése ikont jelöli.

Mivel nem akartam két holdat és két kislányt (pedig Ikrek jegyében születtem, de csak későn jutott eszembe, meg amúgy is a másikon sárga ruhának kellett volna lennie), akkor először is a képet át kell tükrözni, úgy, hogy a jobb egérrel rákattintunk és a Flip vertikal (Függőleges tükrözés) parancsot választjuk.

Aztán kitöröljük a felesleges kislányt (radír eszköz előhívása az E billentyűvel) és a holdakat szépen egymásra igazítjuk közben, hogy szép kerek legyen. Majd kijavítjuk az így keletkező képhibákat (fél fenyőfák, torz fenyőfák, felesleges csíkok).

Ehhez használhatjuk a Patch (Folt) eszközt (kinagyítva is). Ezzel ki kell jelölni a javítani kívánt részt (vagy a javító részt, amit másolni szeretnénk) és a foltot áthúzni egy olyan területre, ahol tetszetős a foltnak való (ahova szeretnénk foltnak tenni). Azt, hogy az eszköz éppen mit csináljon a jobb egérgombbal kattintva a Source (forrás) vagy Destination (cél) bejelölésével tudjuk változtatni és a folt eszközbe befele vagy kifele mutató görbe nyilacska fogja jelezni nekünk. (Az egérről nem tudok képernyőmentést készíteni és nem tudom, hogy a Photoshop hova menti.)

És használhatjuk a klónozó eszközt (előhívható a C billentyűvel) vagy CS3-tól a Healing eszközt. Ez úgy működik, hogy a másolni kívánt képre kattintunk, miközben lenyomjuk az Alt billentyűt (piros karika jelöli), hogy kijelöljük a másolandó helyet. Majd mintegy festőecsetet fel-le húzogatjuk az egerünket a bal egérgomb nyomva tartása mellett, mint látható a program átfesti az üres részeket pontosan a kereszt alatti terület mintájára. Ki is rajzoltam nagyobban az együtt mozgó köröcskét és keresztet, de a képre kattintva és kinagyítva jobban látszik, hogy mi van az általam bejelölt karikákban.

Ezután, amikor az alapokkal készen vagyunk, jöhet a színezés és néhány effekt használata (szintén külön-külön rétegen, mert hátha nem sikerül túl jól). Egyébként érdemes az egyes fázisokat el is menteni, pl. "header_sk bw" vagy "header_sk gradient zöld-kék" vagy csak simán számokkal jelölve az egyes változatokat, fázisokat.

Ezen a képen látszik, hogy a földet és az eget már befestettem és éppen a holdat kókányolom össze, amihez kijelöltem a sárga részeket a Magic Wand kijelölő eszközzel (Előhívni a W billentyűvel is lehet. Területet hozzáadni a Shift nyomva tartásával, elvenni az Alt lenyomásával lehet - ha nem jelöli ki az egészet, amit akar. ld. Kék nyíl) és a stíluslapot megnyitva (piros nyíl mutat a kicsi ikonra az fx felirattal) beállítottam külső (Outer) és belső (Inner) ragyogást (Glow). A hold körüli többszörös karika az Outer Glow műve és azért nem egységes, mert a kockában a lépcsőzetes függvényszerűséget állítottam be (sárga karika). Ki tudja, mi a neve?

És a végleges eredmény - egy elölről kezdett piszkálás eredménye, mert én nem csináltam fázismentéseket, de a fenti ragyogás mégsem tetszett. :o)

Ha egyszer sikerül olyat alkotnom, ami szebb lesz az eredeti Deluxe-sablonképnél (fenn a szép virágos fakerítés), akkor majd leírom azt is, hogy hogyan készült. :o)

Északi fény?

Van egy nagyon jó északi fény fotózásához tippeket adó bejegyzés még a múlt hétről a Digital Photography-n, amit ajánlok megnézésre bárkinek (angolul van, de a képek kárpótolnak ezért). :o)

Az északi fény a napból érkező részecskék játéka a föld két mágneses pólusa körül, amelyek eltérítik a részecskéket és ezt a szép tüneményt idézik elő. A napkitörések után erősebb, de az év minden napján látható - elvileg.

Hogy miért csak elvileg, arra mindjárt rátérek, csak az angolul nem tudók kedvéért leírom, hogy David Heffernan ezeket a csodaszép képeket -42°C-os hidegben készítette, ami azért nem semmi. Nagylátószögű objektívet választott és a gépét a következőképpen állította be:

Érzékenység: ISO 400-800 (400-on kevesebb a képzaj)
Rekeszbeállítás: f2.6
Záridő: 15-30 s (másodperc)

És itt a lényeg, mert ha tudjuk azt, hogy a szemünk folyamatosan lát, és tudjuk azt, hogy a képek éjszaka készültek (mert már látszanak a csillagok, ami csakis naplemente után lehetséges), akkor elgondolkodhatunk azon, hogy miért tűnik mégis úgy, mintha alkonyat lett volna? Hát a hosszú záridő miatt.

Szóval aki arra adja a fejét, hogy nyomdokaiba lép, az számítson rá, hogy azért ennyire zöld csak akkor lesz az északi fény, ha kivételes szerencséje van és egy nagy napkitörés után 4 nappal van. :o) Amúgy egy fehéres, esetleg világoszöldes furcsa formájú fátyolfelhőszerűség. Persze a fényképpel el lehet dönteni, hogy északi fény vagy felhő, mert az északi fény zöld lesz, a felhő meg az alatta lévő városi fényeket tükrözi vissza és pl. narancssárgás lesz.

És hogy miért mondom, hogy csak elvileg látszik mindennap az északi fény? Csak néhány fontos tényező, amiknek MIND egybe kell vágniuk, hogy északi fényt lássunk-fényképezhessünk:

• Tartózkodjunk olyan helyen, ahonnan látható az északi fény. Amerika esetén - ha jól tudom - Alaszkába, Európából pedig jellemzően Norvégia északi részére (Tromsö - áthúzott óval a végén) szoktak utazni a fénylesők.

• Ne legyen fenn az égen a nap!

• Ne legyen fenn az égen a hold (újhold tanácsos)!

• Ne legyen felhős az ég!

• Találjunk olyan helyet, ahol nem zavar be a városok fényszennyezése. Nem muszáj persze a vadonba rontani. :o)

Az északi fény erőssége 9 fokozatú lehet.

Általában 1 és 3 között szokott lenni, de ezek - mint mondtam - csak a fehérestől a nagyon világoszöldnek látszanak szabad szemmel. Az egyes erősségűt felhős időben leginkább furcsa alakjáról és a digitális géppel készített kép alapján lehet megkülönböztetni. :o) Mert azon az egyes erősségű is zöld. :o)

Az erősségét az alábbi honlapokon tudjuk megnézni:
http://www.swpc.noaa.gov/pmap/pmapN.html
http://www.gedds.alaska.edu/AuroraForecast/
Inkább tájékoztató jelleggel: http://www.gedds.alaska.edu/AuroraForecast/Interpreting.htm

Napkitörés előjelző (több részecske, nagyobb északi fény): http://www.swpc.noaa.gov/SolarCycle/index.html

Időjárás (most csak ezeket találtam):
http://www.wunderground.com/cgi-bin/findweather/getForecast?query=zmw:00000.1.01025&hourly=1&yday=292&weekday=Kedd
http://www.jacobsen.no/weather/satellites.html
http://users.aber.ac.uk/raf/scand_weather.php

Új rózsás faviconom van, látjátok?

:o)

WiseLadyt (az Anya főztje és a Blogger bloggerek tulajdonosát) aranyba kéne foglalni, ha nem volna élettel összeegyeztethetetlen. Így csak dicsérem itt az oldalon, mert annyira jól és közérthetően tanítgat a blog megváltoztatására! Már egy plusz blogot is létrehoztam, hogy abban próbáljam ki elsőnek az ötleteit. :o)

Most szép rózsává változtattam az általam egyáltalán nem kevésbé kedvelt narancssárga B-betűt. Csak a poén kedvéért.

De a sablont a Blogtippek trükkökről vettem, csak átírogatom, ami tetszik.

Ja, csak hogy tudjátok most éppen innovációt tanulok és két ppt-t csinálok éppen, nem pedig bejegyzést és sablonmódosításokat hajtok végre ám! Egybekötve egy kis GReaderben olvasgatással. ;o)

Up-date: Már Coolnál A Blog tippek, trükkökben is lehetett olvasni róla, ott a png formátumos módját tanulhatjátok meg.