Bloggeres blog létrehozása (frissített verzió)

Frissített böngészőhöz frissített bejegyzés dukál, amivel már régen adós vagyok. :) Így megkértem kedves Fiam-15-t, hogy segítsen az útmutató megszületésében a "blogszűz" gmail-fiókjával, amiről ráadásul az is kiderült, hogy G+-os, így extra beállításokat is érintünk majd. :)

Először is be kell jelentkezni a bloggerbe: http://www.blogger.com/home. G+ profilnál ezt a képernyőt kapjuk, itt több beállítást is érdemes eszközölni, mielőtt elfogadjuk. Először is a nagy piros nyílnál vegyük ki a pipát, hacsak nem szeretnénk direkt ilyen emaileket kapni a postafiókunkba. Másodsorban, ha valaki az igazi nevével van a google-n regisztrálva, előfordulhat, hogy a blogját különböző okokból mégse a saját nevén szeretné írni. Ilyenkor ajánlott a sárga nyíllal jelölt "Váltás korlátozott Blogger-profilra" funkciót választani. Ha blogger-profilt használunk, annak az az előnye is megvan, hogy nem teszi a blogot a Névjegyünkre, így aztán üzleti partnerek és elvált házastársak biztosan nem fognak mindent tudni a családról. :) Ha valaki tart a blogger-profil beállításától, akkor erre a későbbiekben is lehetőség van, a fióktulajdonos nem járult hozzá blogger-profil létrehozásához (a blog létrehozásához is csak ímmel-ámmal: kamaszok!). :) Ha valaki nem G+-os lehetséges, hogy eleve a blogger-profil létrehozásának oldala jelentkezik be. Abban az esetben meg kell adni a választott írói álnevet, és addig kattintgatni, amíg az irányítópultra nem kerülünk (következő kép).

Ha létrehoztuk a blogger-profilt vagy az előző képernyőn a narancssárga gombra kattintottunk, akkor kerülünk ide: az irányítópultnak nevezett oldalra, amiről egyaránt kezelhetjük a blogjainkat, illetve az általunk követett blogokat is. Ha új blogot akarunk létrehozni, azt most sokkal könnyebben tehetjük meg, a blogger szem elé rakta a gombot, ld. piros nyíl. :)

Ha rákattintottunk az 'Új blog' gombra, akkor egy felugró ablakot kapunk, amiben a jövendőbeli blogunk legalapvetőbb beállításait kell megadunk. A 'Név' mezőhöz a blog nevét kell megadunk, ez bármi lehet, amit csak szeretnénk. A 'Cím' mezőbe a blogunk elérési útvonalát kell megadni, amit sajnos nagyon körültekintően kell megválasztani, mert ebből csak egy lehet az összes bloggeres blogok közül. Ez ugyanis a blogunk címe, ami alapján a felhasználó megtalál minket a világhálón, és mint olyan nem lehet két egyforma elérési útvonalon két különböző blog. Ha már foglalt a választott elérési útvonal (vö. Cím), akkor a rendszer az ellenőrzés után 'Sajnáljuk, ez a blogcím nem érhető el.' hibaüzenetet küld, amit piros nyíllal jelöltem az alábbi képen: ilyen, amikor feltehetőleg foglalt elérési útvonalat választottunk, és a rendszer letiltja.

Az alábbi képen pedig azt láthatjuk piros nyíllal jelölve, amikor más – nem használatos – elérési útvonalat adunk meg, és a rendszer engedi. Mint látszik, a blog címét nem kellett megváltoztatni, mégis elfogadja az új elérési útvonalat. Mert mint mondtam, akár több Eldugott Zugblog is lehet, de a zugblog.blogspot.com címen csak az enyém. :) Ha átjutottunk ezen a szűrőn, akkor a 'Sablon' részben kiválaszthatjuk a megfelelő hátteret a blogunknak. :) Amúgy mindegyiket megváltoztathatjuk bármikor a blogolásunk során. Még a címet is egy másikra, ha „el akarunk költözni” valamilyen okból, de ez egy másik bejegyzés témája lenne.

Ha mindezekkel készen vagyunk és rákattintottunk a 'Blog létrehozása' narancssárga gombjára, visszakerülünk az irányítópultra, ahol már látszik az új blogunk, és máris megírhatjuk az első bejegyzésünket, ha úgy tetszik. Természetesen a blog csinosítását is folytathatjuk előbb, ha erre még nem állunk készen. A bejegyzést a későbbiekben a narancssárga alapon fehér ceruza gombra kattintva bármikor megkezdhetjük, mellette pedig ott vannak a szürke alapon a fekete papírlapok, és mellette a lefele mutató nyílhegy. Na, ha azt lenyitjuk, ott találjuk a Sablon vagy az Elrendezések menüpontot, ahol a blog csinosítgatását folytathatjuk.

Az első képnél említettem, hogy lehetőség van a blogger-profilunkat utólag is „titkosítani” (függetleníteni a G+ fiókunktól), ha eredetileg elmulasztottuk, vagy ha változott a helyzet, és már nem akarunk a nyilvános nevünkön blogolni. Ehhez kattintsunk az Irányítópulton jobbra fenn található fogaskerékre, és a lenyíló menüben a 'Visszatérés a Blogger-profilhoz' opciót.

A következő ablakban a nagy narancssárga gombra kell kattintani, és máris meg lehet adni az írói álnevünket. Arról nem készítettem képernyőmentést, mert a fiók tulajdonosa a leghatározottabban tiltakozott ellene. :) De a bloggerből kiindulva egészen biztosan maximálisan felhasználóbarát, szóval csak hajrá. Ott majd értelemszerűen meg kell adni pár adatot, illetve néhány beállítást eszközölni, és máris titkos néven folytathatjuk a blogolást.

Feedek engedélyezése

Előző bejegyzésemben utaltam rá, hogy néhány blognál hamisan jelzett hibát az egyik új feed-olvasó. Ennek több oka is lehet, az egyik, hogy a sablonban (általában külsős sablonoknál fordulhat elő) nem engedélyezett a feedek használata. Ezzel nem tudok foglalkozni, mivel webprogramozói ismereteim elég felületesek, úgymond felhasználói szintűek.

A másikkal viszont annál is inkább, mivel ez egyszerű beállítási gond. Ahhoz, hogy megnézzük, jómagunknak hogyan van beállítva ez a funkció a blogunkon, írjuk be a böngészősávba (ahova a webcímeket írjuk) a Bloggeres irányítópultunk címét: http://www.blogger.com/home, itt a blogunk neve mellett nyissuk le az elérhető lehetőségeket, és válasszuk a Beállításokat:

A megjelenő oldalon válasszuk ki a Beállításokon belül az Egyéb kategóriát (ld. piros nyílak), és akkor a következőt fogjuk látni:

A felső sárga nyíl jelzi a feed-ek beállítását. Alapértelmezett állapotban, ez a Teljesen van, de természetesen le is lehet tiltani, ha átkapcsoljuk Semelyikre. Utóbbi esetben a frissülésekről csak és kizárólag a blogon magán értesül az olvasó, azonban én nem ajánlom ennek az opciónak a választását, mert ezt egyrészt lehet, hogy észre se veszik az olvasók, másrészt sokan elkényelmesedtünk és csak feed-olvasóban szeretünk olvasni. Ha a blogod csak kedvtelés, és a látogatottsága nem fontos érték, akkor a többi opciót se ajánlom (Ugrásig, Rövid, Egyéni), mert ez esetben csak egy rövid részlet jelenik meg a feed-olvasókban, és az olvasóknak sokszor nem mond annyit, hogy kikattintsák.

Megvallom őszintén, hogy amikor egy blogbejegyzésből csak az első bekezdés jelenik meg a Feedlyben, a felszólítással, hogy tovább, vagy még annyi se, csak a bejegyzés címe, nagyon pihentnek és unatkozónak kell lennem, hogy erre rákattintsak. Többnyire a következő bejegyzéshez görgetek, és kihagyom, ami nem jön rögtön szembe. Ha érdekeset írsz, vagy megfelelő hívószót, kérdést teszel a bejegyzésbe, akkor lesz, aki kikattint, és megjegyzést tesz. A blogok olvasásakor többnyire csak nyugtázni van idő, hogy nahát, mi történt az xy-nal, de ha nem lép át egy ingerküszöböt (szülinap, gyászhír, megosztó témák, vagy az olvasó személyesen érintettnek érzi magát, és megosztaná a saját tapasztalatát), akkor nem megyünk ki a feed-olvasónkból, hogy megírjuk: „well done, jól megírtad”. Még akkor sem, ha így van, hiszen sokan napi 50-100 (!) közötti oldalfrissüléssel számolhatunk naponta, köszönhetően kielégíthetetlen információéhségünknek, a megjegyzéshagyás meg minimum 2-5 perc, vagyis még a legjobb esetben is (50×2 perc=) 100 perc, több mint másfél óra lenne naponta. És nincs másfélóránk erre, sajnos, csak ha más tevékenységtől vonnánk el.

Amúgy is: ha nem érkezik megjegyzés egy bejegyzésre, azt nem szabad kudarcként megélni, a trollok korában örülni kell, hogy senkinek sem csípjük a szemét, a többi olvasónkról meg joggal feltételezhetjük, hogy érdekesnek tartotta azokat a bejegyzéseinket is, amelyekhez nem szóltunk hozzá.

És hogy honnan tudhatjuk, hogy valójában hányan olvasnak/követnek minket? Arra ott a Google Analytics oldala, amit az alsó sárga nyíl jelöl, és egy újabb bejegyzés része lesz. :)

(Aki nem bír holnapig várni, az itt olvashat arról addig is, hogy mi a Google Analytics, és miért jó: Zugblog: Blog népszerűsítés és konyhatrükkök, nem kell aggódni, most már nem kell a sablonban piszkálódni, egyszerűen a kapott kódot kell az alsó sárga nyíllal jelölt helyre beszúrni.)

Megszűnt blogok kezelése

Új feed-olvasóba való áttéréskor meglepetten láthatjuk, hogy a feed-olvasó valamilyen módon jelöli, hogy egyes blogokat nem tud kezelni (pl. a Bamboo-ban sárga háromszögben felkiáltójellel). Ezek azok a blogok, amik időközben megszűntek vagy zárt bloggá változtak. A megszűnt blogok esetében egyértelműen szeretnénk leiratkozni, a zárt blogok esetében meg, ha nincs meghívónk szintén szeretnénk, ha kikerülnének a listánkról, hiszen nem tudjuk látogatni őket.

Normál esetben, ha le szeretnénk iratkozni egy blogról, akkor ellátogatunk az oldalra, és megkeressük a Rendszeres olvasók modult:

A kis ikonok alatt megtaláljuk a Bejelentkezés linket, erre kattintva a Google-profilunkkal bejelentkezünk.

Bejelentkezés után, olvasótársaink ikonja felett megjelenik a saját profilunk, és a Beállítások funkció. A kis fekete nyílheggyel lenyitjuk a beállításokat, és a webhelybeállításokra kattintunk:

Ezt követően felugrik egy ablak, amiben a beállításainkat szerkeszthetjük, és itt a blog neve mellett a 'Webhely követésének megszüntetése' linkre kattintunk (közvetlenül a vonal alatt jobbra).

Ezt követően a rendszer leiratkoztat minket a blogról. Látszólag semmi sem történik, de figyelmesek észreveszik, hogy a pop-up ablak bal alsó sarkában feltűnő 'Várakozás:...' mindenfélére feliratra. Miután kivett a rendszer a rendszeres olvasók közül, ez az ablak magától bezáródik. Ha mégsem, elegendő a Kész ikonra kattintani, vagy a kis piros X-re a jobb felső sarokban.

Ez teljesen egyszerű, nem is igényel különösebb magyarázatot. No, de mi van akkor, ha egy zárt blogról szeretnénk leiratkozni, és nem érjük el a Rendszeres olvasók modult? Ekkor sem kell kétségbeesni, simán elmegyünk a Bloggerünk irányítópultjára (http://www.blogger.com/home), és a nyíllal jelölt fogaskerékre kattintunk, ami az Olvasnivalók listája mellett jelenik meg.

A következő ablakot kapjuk, ahol a Beállításokra kell kattintani:

Innen pedig visszaugrunk odáig a leírásban, hogy „Ezt követően feugrik egy ablak, ahol…” részhez, és a fentiekhez hasonlóan járunk el.

Érdemes a hibásnak (töröttnek, broken linknek) jelzett linkeket azért kikattintani a böngészőben, mert előfordult nálam, hogy működő linkeket hibásnak jelzett. Azokon az oldalakon feltehetőleg a sablonban van valami hiba, vagy tiltás, ami nem engedélyezi a feedeket, szóval aki gyanúsan kevés megjegyzést kap, nem árt, ha ellenőrzi a blogja beállításait, de ennek módja legyen egy következő bejegyzésből megismerhető.

Aki esetleg még továbbra sem használ feed-olvasót, de szeretné ellenőrizni és kitörölgetni a sehova se mutató feliratkozásait, annak marad az irányítópult. Itt a fogaskerékkel egy vonalban levő sorban az Olvasnivalók listájában balra meg kell nyitnia egyesével a blogokat, és ahol régen frissült, azt érdemes a legfelső bejegyzés címére kattintva megnyitni új lapon, hogy lássuk, mi a helyzet vele: tényleg csak régen írt, vagy időközben ukmukfukk bezárt.

Google Analytics újra

Google reader megszűnése kapcsán

Eszter kérdezte a facebookon, és gondoltam, hogy a régi szép idők emlékére, megér a téma egy bejegyzést.

Szóval, aki eddig a Google Readerben összegyűjtve olvasta a kedvenc blogjait, az most eléggé elkeseredetten észlelheti, hogy megszűnt ez a méltán népszerű szolgáltatás. Én még régebben áttértem a Feedly-re, és akkor ajánlottam is: Zugblog: Feedly ajánló, így a Google Reader leállításáról is Völgyi Attila blogjáról értesültem, mert régen nem jártam benn a reader-fiókomban. Völgyi Attila blogján bővebben olvashattok részint arról, hogy milyen folyamatok bújhatnak meg a döntés mögött, részint pedig ajánlja egy másik blog feed-olvasó tesztjeit, amiket érdemes alaposan végigolvasni (bár jó pár van), hogy a számunkra legmegfelelőbb feed-olvasóra ráleljünk. De tényleg érdemes, mert én csak pár lehetőséget fogok felsorolni, amelyeket én ismerek, nekem beváltak. Ide kattints a cikkért: Völgyi Attila blog: Google Reader alternatívák

Ha pedig nem is tudtad eddig, hogy mi fán terem az RSS, meg a Google Reader, de most már érdekel, akkor arról is írtam már régebben, itt olvashatod el: Zugblog: Google Reader A Google Reader azért volt nagyszerű, mert a bloggerben, ha jelentkeztél egy blog rendszeres olvasójának, az automatikusan bekerült a Google Readerbe is, nem kellett egyesével bejátszani. És bárhonnan fel lehetett venni (kivéve a nők lapja café blogjai) feedeket, így egy helyen lehetett nyomon követni a bloggeres, a wordpresses, a blog.hus vagy a freeblog.hus vagy bármelyik RSS-feeddel bíró blogszolgáltatón elhelyezett blogokat. A Feedlyben még a felvett kedvenc Twitter felhasználókat is. Aki eddig a Saját bloglistából vagy a Blogger irányítópultjáról olvasta a többi blogot, de kedvet kapott hozzá, hogy kipróbálja, annak is hasznos lehetnek az alábbiak, de elsősorban a régi Google Readeresekhez szólok. :o)

De térjünk át arra, hogy mit tegyünk, ha eddig még nem kerestünk alternatívát a bloggyűjteményünknek. Az alábbiak a személyes ajánlóim, nem kizárt, hogy neked nem válnak be ezek az olvasók, ezért is ajánlottam fentebb Attila blogbejegyzését, ahol jóval több és szakszerűbb feed-olvasó ajánlót is megismerhettek. Én csak konyhanyelven írom le, jószerint a saját tapasztalataimra alapozva.

Először is, az adataid kinyeréséhez/ kattints ide: http://www.google.com/reader/about/#overview-page!

A megjelenő oldalon a megszűnésre figyelmeztet a Google Reader, és egyből felajánlja, hogy lementheted az információidat. Ezt csak ez év július 15-ig teheted meg, utána az adataid végérvényesen elvesznek! Tehát ne halogasd, szánj rá öt percet, hogy lemented most azonnal! Még akkor is, ha a feedlyt használod vagy bármi más kapcsolt feed-olvasót, mert az a biztos, ha a gépeden mentve van minden, nem egyértelmű, hogy 15-e után nem omlik össze az általad használt alternatíva, és vész el az összes adatod!

Az 1. pontban, megtalálod a Google Takeout linkjét (https://www.google.com/takeout/#custom:reader), arra kattints rá, és a megjelenő oldalon mentsd le az adatokat és töltsd le a gépedre. Letöltheted csak az Olvasó adatait, de szerintem akkor már válaszd a teljes take-outot és mentsd le az összes dolgodat (blogger, picasa stb.)!

Egy zip fájlt fogsz kapni, a neve: *email-fiókod*-takeout.zip lesz. Ez egy tömörítés, ha fenn van a gépeden a megfelelő program, akkor a letöltési albumban, elég a fájlnév fölé állni, és a jobb egérbillentyűvel előhívható menüből a Kibontást választani.

Ha nincs fenn, akkor innen érdemes letölteni a megfelelő tömörítőprogramot: Tömőrítőprogamok letöltése

Nekem a Winrar van fenn, ez a zip és a rar fájlokat egyaránt kezeli. Általában a 32 bites verzió kell a gépre, de nekem pl. 64 bitesre van frissítve a Windowsom. Azt, hogy a te gépeden melyik windows van (nem beszélve arról, ha linuxos vagy maces vagy), nem tudom megmondani. Ha letöltöd valamelyiket és mégsem indul el, akkor nyilván a másik működik, de a fenti linken több egyéb tömörítőprogramot is találsz, válaszd a legszimpatikusabbat. Ha esetleg bizonytalan vagy, akkor pedig várd meg azt az ismerőst/rokont, aki jobban ért hozzá, nem szégyen az óvatosság!

A fentieket azért kellett megcsinálni, mert a letöltött fájlban mindenképpen meglesz az OPML fájl (neve a Readeren belül: subscriptions), amit az arra alkalmas feed-readerben fel tudsz tölteni. Ha például Firefoxot használsz, akkor ajánlom a Bamboo kiterjesztést, ez a böngésző címsora mellett fenn megjelenít egy kék alapú RSS-ikont (tudod: a pötty körül a két negyedkör), és arra kattintva bármikor elérheted az általad olvasott blogokat. Itt telepíthed: Bamboo feed reader kiegészítő Chrome-ra nincs ilyen kiterjesztés, de népszerűsége miatt ajánlanak pár másikat itt: Bamboo alternatívák Chrome-ra.

Aztán, a Firefoxhoz szintén van egy jó kiterjesztés: a Feedly, amit én használok jó ideje. Régen ez egyből behúzta a Google Reader tartalmát, de jelenleg nem tudom, hogy működik-e, egy próbát megér: Feedly kiegészítő Firefoxra A lényeg, hogy a Google Readerben használt Gmail-fiókoddal jelentkezz be. Szerintem 15-ig még működik, és Chrome-ra is elérhető (a fenti Chrome-os link újra: Bamboo alternatívák Chrome-ra). Hogy működik-e a feedlyben jelenleg az automata behúzás, azt – sajnos! – nem tudom kipróbálni, hogy működik-e, mert nekem még régebbről megvan mindkét kiterjesztés (feedly és bamboo) és természetesen nálam régen működnek.

Ha nem szeretnél kiterjesztéseket telepíteni, van egy elég jónak tűnő on-line változat, ami szintén automata Google Reader adatbehúzást ígér, a Reader jelenlegi eligazító oldalán találtam, és szimpatikusnak tűnik: http://www.feedreader.com/online/#/welcome/?action=login. A bejelentkezéshez azt a Gmailes fiókunkat használd, amellyel a Google Reader fiókodat is elérted eredetileg. Azt gondolom, hogy ezt is érdemes megnézni, meg is fogom később, ha lesz egy kis időm.

És végül, ha már ezek az automata feed-átemelő megoldások nem működnek, akkor az első körben lementett zip-fájlból tudod kinyerni a blogok feedjeit. Ez esetben ki kell csomagolnod, és a Bamboo-ba be tudod tölteni. Ha nem szeretnél kiterjesztést telepíteni, akkor itt egy elég szimpatikus alternatíva, ami képes importálni a külső OPML fájlokat: https://www.commafeed.com/#/feeds/details/category/allhttps://www.commafeed.com/#/feeds/details/category/all. Utóbbi használható csak on-line, és szintén létezik kiterjesztése is.

Mindkettőben egyszerűen keresd meg az import funkciót, azon belül az OPML importálását, és a gépedről tallózva nyisd meg az *ahova kitömörítetted a zip-fájlt*/*emailcímed*-takeout/Olvasó/ könyvtárban a subscriptions nevű fájlt.

Ha valahol elakadsz, szólj nyugodtan, ha tudok, megpróbálok segíteni. (Azt azért ne kérjétek, hogy a fentieken kívül még egy feed-olvasót telepítsek, mert nektek az volt a szimpatikus!) :oD

Update!
Eszter írta, hogy a feedly még simán behúzza a Google Reader tartalmát! 15-ig biztosan, azután nem valószínű... Tessék igyekezni!

Általános anyagkiszabatok

A facebookon értekeztünk a piskóta hozzávalóinak arányairól, és ez eszembe juttatta a jó főiskolás éveket, pontosabban az akkor készült kézi puskámat. Természetesen nem dolgozat esetén használtam, hanem volt nekem egy "kedves" tanárnőm, aki valamiért nagyon utált, azóta se tudom, hogy miért. Az összes tanulmányaim egyetlen tanára volt, aki pikkelt rám, ha ő nincs, akkor én soha el nem hiszem, hogy van olyan, hogy egy tanár utálja valamelyik diákját. És mivel volt egy szokása, hogy kiadta a feladatot, amin dolgozni kellett (étrend összeállítás, brossúra készítés, mikor mi), és míg mi kidugott nyelvvel igyekeztünk a lehető legjobban elvégezni a feladatot, random felszólítgatott embereket, hogy gyorsan mondja el, hogy mi az alap anyagkiszabata pl. a sűrített leveseknek (ha nem világos, később megértitek). Mivel rám pikkelt, általában legtöbbször engem vett elő, és így nem tudtam se a feladatra, se a hülye kérdésre se figyelni. Mert ha valamivel foglalkozom, körülöttem megszűnik a külvilág, sokszor azt se hallottam, hogy engem szólít, ilyenkor persze gúnyolódott. Engem ez annyira zavart, hogy nem restelltem az időt ráfordítani, és egy kis lapozgatós füzetet állítottam össze, amit a megfelelő helyre pörgetve csak felolvastam a választ.

És ha már ez felmerült, Strugamanó kérésére, előkerítettem, és kenetteljesen szólván: íme, megosztom véletek: :oD

Általános anyagkiszabat
(A feltüntetett mennyiségek 1 főre értendők)

A következő táblázat soraiban az első négy elem vagy-vagy módon értelmezhető, az utolsó négy meg a választott sűrítés függvényében értendő (rántás=liszt+zsiradék vagy habarás=liszt+tejfel, hintés=zsiradék+liszt+tej és/vagy levesbetét, ha kell):

LEVES

Tisztított hús	80-100 g
Tisztított színesfőzelék (vagy gyümölcs)	80-100 g
Gomba	30 g
Száraz hüvelyes	50 g
Liszt	8 g
Zsiradék	6 g
Tejfel vagy tejszín vagy tej	20-30 cm3
Levesbetét	10 g

Kis magyarázat: Ha pl. egy gulyáslevest főznénk, akkor a húsból ennyit vennénk személyenként — a zöldséget nem szabad itt figyelni, mert nem az a fő nyersanyagunk — levesbetét a csipetke lenne; ha zöldséglevest terveznénk, akkor pl. karfiolból vennénk a fenti mennyiséget, és ehhez jönne hozzá ízesítőnek a vegyeszöldség (de mivel ez jóval kevesebb, max. a levesbetét mértékéig kell számolni vele), és a vajasgaluska, mint levesbetét.

A következő táblázatban vagy színesfőzelék vagy száraz hüvelyes az alapanyag, a sűrítés nélküli főzelék pl. lengyeles karfiol, párolt vegyes zöldköret, gőzben párolt zöldbab stb. Az utolsó három elem, úgy mint a levesnél, a sűrített főzelékek esetében figyelembe veendő:

FŐZELÉK
250-300 g

Tisztított színesfőzelék
.....sűrítettnél	200-250 g
.....sűrítés nélkülinél
Száraz hüvelyes	100 g
Liszt	12-16 g
Zsiradék	10 g
Tej, tejszín vagy tejfel	30 ml

MÁRTÁS
Úgy készül, mint egy főzelék, de a sűrítést a levesek és a főzelékek közötti határmezsgyére állítjuk be. :o)

A következő táblázatban az első négy vagy-vagy, a zsiradék az elkészítés jellegétől függően kellhet (pl. párolás):

KÖRET

Tisztított színesfőzelék	250-300 g
Burgonya	250-300 g
Száraztészta	80-100 g
Rizs vagy búzadara	80-100 g
Zsiradék	10 g

GALUSKA
(köretmennyiség; a receptben nem szerepel a víz, amivel galuska állagúra hígítjuk a tésztát.)

Liszt	100 g
Tojás	1/5 db
Zsiradék

Száraz tészta házi készítése során ugyanezek lennének az arányok, csak több tojással, hogy ruganyos tésztát tudjunk gyúrni, és természetesen a tésztába kerülhet egy kis só is (a galuskáéba is). Ha nem szárítani akarjuk, hanem pl. derelyét készítenénk, akkor kevés víz is kell bele, kevesebb, mint a galuskánál, de több, mint a köretnek való tésztánál.

A következő táblázatban vagy a tisztított nyersanyag összmennyisége vagy a fejes saláta az alapanyag, a másik három hozzátevő otthon készült savanyúságok esetében jön szóba:

SALÁTA
(mint savanyúság)

Tisztított nyersanyag vagy kimért kész savanyúság	100 g
Fejes saláta	fél db
Ecet vagy kefír/joghurt vagy olaj	10 ml
Cukor	5 g
Só	2 g

PALACSINTA

Liszt	30 g
Tej	70 cm3
Tojás	1/4 db

PISKÓTA
Az arányai: liszt:cukor:tojás=1:1:1

Liszt	20 g
Cukor	20 g
Tojás	1 db

SODÓK

Tej	150-200 cm3
Cukor	10-15 g
Tojássárga	1 db
Tojáshab!
Ízesítők

+liszt vagy zselatin= krémek

KELT TÉSZTA

Liszt	100 g
Élesztő	4 g
Tej	60 ml
Cukor	10 g
Zsiradék	10 g
Tojássárga	1/5-1/3 db.
Só	0,5 g

GYÜMÖLCSTURMIX

Folyadék (tej vagy gyümölcslé)	150-200 ml
Gyümölcs	30-50 g
Porcukor (vagy méz)	10-15 g

OMLÓS TÉSZTA
Arányai: Liszt:vaj:cukor=3:2:1

Liszt	30 g	15 g
Vaj	20 g	10 g
Porcukor	10 g	5 g
Tojás	1/10 db	1/20 db
Citrom (reszelt héja, és kevés leve)

LEVELES TÉSZTA
Arányai: Liszt:vaj=1:1

Liszt	15 g
Vaj	15 g

A vajas tésztánál kétféle tésztával kezdjük a munkát:
1. Vajtészta: A vaj 80%-át és a liszt 15%-át gyúrjuk össze, ezt fogjuk a másik tésztába belegöngyölni az első nyújtás előtt.
2. A maradék anyagokat egy kevés ecetes sós vízzel gyúrjuk össze, és ráhajtogatjuk a vajtésztára.

ÉGETETT TÉSZTA

Tej	20 ml
Vaj	10 g
Liszt	20 g
Tojás	1/2 db
Cukor (csak édestésztába)	+
Só	+

RÉTESTÉSZTA
Ez nem volt nekem kigyűjtve, így a netről raktam be (http://nagymamamkonyhajabol.hupont.hu/47/retes-teszta), kb. három rúdra lesz elegendő, egy főre nem érdemes macerálni vele. :o)
(Megjegyzem, a fenti sütemények egy részével se.)

Liszt	1 kg
Tojás	1 db
Zsiradék	2-3 dkg
Ecet	2-3 ml
Langyos víz	+
Só	+

Hát, ennyi! Remélem, hasznát veszitek ti is! :o)

Hó, tea és elmélkedések

Odakinn havazik, idebenn meg ezerrel iszom a teát az influenza ellen.

Írtam már, hogy szakfordítást kezdtem tanulni? És hihetetlenül élvezem. Na, de mindig is szerettem tanulni, pláne nyelveket. És most nem csak a fordítást magát tanulom, hanem a két nyelv szövegírásban mutatkozó különbségeit is, ami nagyon érdekes. Például az angol szövegben mindig több bekezdés lesz, mint a magyarban, mert náluk egy gondolat = egy bekezdés, tehát amit mi egy bekezdésbe zsúfolnánk, azt gyakran ketté kell venni. Meg - amire még nem figyeltem fel soha - náluk az alárendelt mondatok beleintegrálódnak a főmondatba, de sosem kerülnek külön mondatba, ami nálunk pedig lehetséges. Ja és nincs olyan mondatuk, ami egyszavas lenne. Nem is tudom, hogy lehetne angolra fordítani egy ilyet: „Nem árulom el. Soha. Sehol. Senkinek.”

Másrészt mindig mindenki azzal jön, hogy a magyar nyelv mennyire csodálatos és kifejező. Persze, hogy az. Nekünk. Viszont amit az angol akar kifejezni, nálunk néha csak körülírással lehetséges, mert egyszerűen nincs rá magyar megfelelő. És nem kell ennyire leragadni, én a múltkor a shetlandi gyapjúnál akadtam ilyen érdekességre. Megvettem ugyanis a Fair Isle kötésminták könyvét (http://www.libri.hu/konyv/200-szines-fair-isle-kotesminta.html), és érdekelni kezdett a shetlandi gyapjú, aminek annyi árnyalata van, hogy önmagában a festetlen gyapjúból készült fonalból is lehetséges színes munkát kötni (http://en.wikipedia.org/wiki/Shetland_%28sheep%29, amiben az a vicces, hogy egyes színeknek nincs is más nyelvben pontos megfelelője, így az angol nyelvbe is a helyi nyelvjárásból átvett szavakat lehet rá használni, vagy persze körülírni, pl. emsket = dusky bluish-grey = füstös kékesszürke, musket = light greyish-brown = világos szürkésbarna, shaela = dark steely-grey = sötét fémesszürke, moorit = reddish brown = vörösesbarna, mioget = honey-toned, yellowish-brown = mézes árnyalatú sárgásbarna. Hát, azt hiszem, hogy valahol mélyen bennem szűköl egy bölcsész, hogy engedjem ki, úgy tudok örülni az ilyen nyelvészeti dolgoknak. :oD

Most megyek és megírom a házijaimat, és iszok még teát.

Legyen szép napotok és csodás hétvégétek!