Saját fejléc photoshoppal

Ezeket a képeket már jó rég lementettem, hogy megosszam Veletek. Nem nagy ördöngösség, megnyitott Picasa3-mal, ha képernyőmentést (PrtSc/SysRq billentyű a Del környékén van) végzel, a Picasa3 automatikusan a saját könyvtárába (Dokumentumok/Képek/Picasa/Képernyőfelvételek) teszi neked a lementett képernyőről készült képet, nem kell Ctrl+V-vel beilleszteni valamelyik rajzoló/képszerkesztő programba és menteni.

Ma már nem pont így készíteném el, de majd jelzem a hibákat, amik totális kezdőségemből fakadtak. :o) Szerettem volna egy másikat is létrehozni, de sajnos nincs időm újat rajzolni és mentegetni, csak bejegyzési kényszerem van. :o)

Először is, ha nem saját blogsablonod van, vagyis laikusként piszkálod a sablont, akkor célszerű lementeni a képeket, hogy meglegyenek akkor is, ha esetleg a fejlesztő tárhelyet vált vagy a régi tárhelye megszűnik valamilyen okból. A lementett képeket fel tudod tölteni egy szimpatikus saját tárhelyre, amiről WiseLady Blogger bloggerek blogjában találhatsz tippeket. Ha azonban annak idején az msn-re való első feljelentkezéskor létrehoztál saját Microsoft tárhelyet, akkor azt is használhatod. Én azt használom pl. a faviconom esetén - ha már megvan. :o)

Hogyha egyszerűen egy jpg-t, png-t vagy gif-et szeretnél, akkor az is jó megoldás, hogy beszúrod egy bejegyzésbe, amit azonban csak piszkozatként mentessz. Ilyenkor a bejegyzés HTML-kód szerkesztésében könnyen megtaláljuk a helyet, ahova a blogger mentette és bemásolhatjuk a háttér helyére.

A blogodban előforduló képeket a legegyszerűbben úgy tudod lementeni, hogy az Blogger Irányítópultról a blogod Elrendezések fülét választod ki és azon belül a HTML-kód szerkesztését.

Utána Mozillában a Szerkesztés/Keresés funkcióval megkeressük a képeket. Nálam alul jelenik meg a beviteli mező, ld. piros nyíl. Itt rákeresel a http:// -kre. Azokat a hivatkozásokat érdemes kijelölni és másolni (Ctrl+C ld. kék nyíl) és egy új lapon (ld. sárga nyíl vagy új ablakban) megnyitni, amelyek képre mutatnak, tehát a végük pl. .jpg, .png, .ico, .gif.

Általában az új lapon egyetlen kép jelenik meg, amit a jobb egérgombra kattintással Kép mentése másként mentsük el. A nevét ne változtassuk meg, mert az alapján fogjuk később megtalálni, amikor ki akarjuk cserélni. :o) Még precízebb, ha a hivatkozást írjuk be a nevének, valahogy így: http_www_valahol_com_tarolohely_felhaszn_header_jpg Az alsó vonalak természetesen a perjelek helyett álljanak! Így még könnyebb lesz megtalálni akár a weben, akár a sablon html-kódjában.

Ha a képeket lementettük, akkor jöhet az alkotó munka.

Természetesen nem muszáj ragaszkodni a lementett sablonképek/elemek méretéhez, azonban ha megtartjuk az eredeti méretet, akkor a sablon elrendezése ugyanolyan (szép) marad, mint az eredetiben. Ésszerű változtatásokat természetesen azért lehet tenni. :o)

Nyissuk most meg a fejlécet (nálam header.jpg) a Photoshoppal (az enyém a 7.0 verziójú). Válasszuk a Select/All = Kijelölés/Minden funkciót, majd a Delete billentyűvel szabaduljunk meg az eredeti képtől (ha nem csak azon szeretnénk változtatni, hanem teljesen egyedit akarunk).

Majd rögtön mentsük másként (File/Save as... = Fájl/Mentés másként...) Nálam header_sk lett a neve.

Amíg szerkesztjük maradhatunk a Photoshop saját formátumában a .psd-ben (piros nyíl), de akkor a teljesen kész változatot a végén el kell menteni .jpg (kék nyíl), .png, .gif formátumban, mert a blogger csak ezeket szereti. :o)

Majd egy darabka papírra írjuk le az egyelőre üres header_sk paramétereit, amelyet az aktív képhez az Image/Image Size... = Kép/Kép mérete paranccsal hívhatunk elő (zöld nyíl).

Utána nyissuk meg a South Park avatárunkat (piros nyíl jelöli a megnyitott avatárt, és kék a leendő fejlécünket) - vagy más képet, amit szeretnénk beszúrni a fejlécre (akár többet is lehet) és változtassuk meg a kép arányait úgy (az előhívott Image/Image Size... ablakban), hogy a magassága a létrehozandó fejléc magassága legyen. A 72 pixels/inchet érdemes választani, internetre kiváló.

Ha átmásoltuk (Select/All vagy Ctrl+A, majd Ctrl+C, majd Ctrl+V a leendő fejlécen állva), akkor csukjuk be az avatárunkat, de NE mentsük a változásokat! (Piros karika és felkiáltójel! A kék nyíl pedig mutatja, hogy a változtatásunk eredményeként összement az avatárunk, amit nem akarunk menteni.)  Fontos, hogy az átmásolt Avatár mindenképpen egy új rétegre kerüljön (nálam simán Layer 1), mert a Background réteget nem mindig hagyja szerkeszteni. És ha még sem tetszik valami, a rétegeket könnyebb kidobni az eszköztár alján levő kukára húzva az egérrel, mint visszatörölgetni. :o) Akár meg is duplázhatjuk eleve a réteget, hogy könnyebben visszatérjünk a kiinduláshoz. Ha pedig elégedettek vagyunk, a végén úgyis egyesíteni fogjuk a rétegeket a Layer/Merge Down vagy Merge Visible vagy Flatten Image paranccsal.

Ez után megdupláztam a képet, aminek a legegyszerűbb módja, ha a Move Toolst (Mozgató eszközt - V billentyűvel bekapcsolható, ld. kék nyíl) választjuk és az Alt billentyű lenyomásával arrébb húzzuk a képet. Az eredeti alatta marad, csak a másolat fog mozogni. Ilyen esetben a Photoshop egyből új rétegre rakja a másolatot (amit a piros nyíl jelöl). A kis piros karika a kép jobb alsó sarkánál az új réteg létrehozása ikont, a kék pedig a réteg törlése ikont jelöli.

Mivel nem akartam két holdat és két kislányt (pedig Ikrek jegyében születtem, de csak későn jutott eszembe, meg amúgy is a másikon sárga ruhának kellett volna lennie), akkor először is a képet át kell tükrözni, úgy, hogy a jobb egérrel rákattintunk és a Flip vertikal (Függőleges tükrözés) parancsot választjuk.

Aztán kitöröljük a felesleges kislányt (radír eszköz előhívása az E billentyűvel) és a holdakat szépen egymásra igazítjuk közben, hogy szép kerek legyen. Majd kijavítjuk az így keletkező képhibákat (fél fenyőfák, torz fenyőfák, felesleges csíkok).

Ehhez használhatjuk a Patch (Folt) eszközt (kinagyítva is). Ezzel ki kell jelölni a javítani kívánt részt (vagy a javító részt, amit másolni szeretnénk) és a foltot áthúzni egy olyan területre, ahol tetszetős a foltnak való (ahova szeretnénk foltnak tenni). Azt, hogy az eszköz éppen mit csináljon a jobb egérgombbal kattintva a Source (forrás) vagy Destination (cél) bejelölésével tudjuk változtatni és a folt eszközbe befele vagy kifele mutató görbe nyilacska fogja jelezni nekünk. (Az egérről nem tudok képernyőmentést készíteni és nem tudom, hogy a Photoshop hova menti.)

És használhatjuk a klónozó eszközt (előhívható a C billentyűvel) vagy CS3-tól a Healing eszközt. Ez úgy működik, hogy a másolni kívánt képre kattintunk, miközben lenyomjuk az Alt billentyűt (piros karika jelöli), hogy kijelöljük a másolandó helyet. Majd mintegy festőecsetet fel-le húzogatjuk az egerünket a bal egérgomb nyomva tartása mellett, mint látható a program átfesti az üres részeket pontosan a kereszt alatti terület mintájára. Ki is rajzoltam nagyobban az együtt mozgó köröcskét és keresztet, de a képre kattintva és kinagyítva jobban látszik, hogy mi van az általam bejelölt karikákban.

Ezután, amikor az alapokkal készen vagyunk, jöhet a színezés és néhány effekt használata (szintén külön-külön rétegen, mert hátha nem sikerül túl jól). Egyébként érdemes az egyes fázisokat el is menteni, pl. "header_sk bw" vagy "header_sk gradient zöld-kék" vagy csak simán számokkal jelölve az egyes változatokat, fázisokat.

Ezen a képen látszik, hogy a földet és az eget már befestettem és éppen a holdat kókányolom össze, amihez kijelöltem a sárga részeket a Magic Wand kijelölő eszközzel (Előhívni a W billentyűvel is lehet. Területet hozzáadni a Shift nyomva tartásával, elvenni az Alt lenyomásával lehet - ha nem jelöli ki az egészet, amit akar. ld. Kék nyíl) és a stíluslapot megnyitva (piros nyíl mutat a kicsi ikonra az fx felirattal) beállítottam külső (Outer) és belső (Inner) ragyogást (Glow). A hold körüli többszörös karika az Outer Glow műve és azért nem egységes, mert a kockában a lépcsőzetes függvényszerűséget állítottam be (sárga karika). Ki tudja, mi a neve?

És a végleges eredmény - egy elölről kezdett piszkálás eredménye, mert én nem csináltam fázismentéseket, de a fenti ragyogás mégsem tetszett. :o)

Ha egyszer sikerül olyat alkotnom, ami szebb lesz az eredeti Deluxe-sablonképnél (fenn a szép virágos fakerítés), akkor majd leírom azt is, hogy hogyan készült. :o)

Északi fény?

Van egy nagyon jó északi fény fotózásához tippeket adó bejegyzés még a múlt hétről a Digital Photography-n, amit ajánlok megnézésre bárkinek (angolul van, de a képek kárpótolnak ezért). :o)

Az északi fény a napból érkező részecskék játéka a föld két mágneses pólusa körül, amelyek eltérítik a részecskéket és ezt a szép tüneményt idézik elő. A napkitörések után erősebb, de az év minden napján látható - elvileg.

Hogy miért csak elvileg, arra mindjárt rátérek, csak az angolul nem tudók kedvéért leírom, hogy David Heffernan ezeket a csodaszép képeket -42°C-os hidegben készítette, ami azért nem semmi. Nagylátószögű objektívet választott és a gépét a következőképpen állította be:

Érzékenység: ISO 400-800 (400-on kevesebb a képzaj)
Rekeszbeállítás: f2.6
Záridő: 15-30 s (másodperc)

És itt a lényeg, mert ha tudjuk azt, hogy a szemünk folyamatosan lát, és tudjuk azt, hogy a képek éjszaka készültek (mert már látszanak a csillagok, ami csakis naplemente után lehetséges), akkor elgondolkodhatunk azon, hogy miért tűnik mégis úgy, mintha alkonyat lett volna? Hát a hosszú záridő miatt.

Szóval aki arra adja a fejét, hogy nyomdokaiba lép, az számítson rá, hogy azért ennyire zöld csak akkor lesz az északi fény, ha kivételes szerencséje van és egy nagy napkitörés után 4 nappal van. :o) Amúgy egy fehéres, esetleg világoszöldes furcsa formájú fátyolfelhőszerűség. Persze a fényképpel el lehet dönteni, hogy északi fény vagy felhő, mert az északi fény zöld lesz, a felhő meg az alatta lévő városi fényeket tükrözi vissza és pl. narancssárgás lesz.

És hogy miért mondom, hogy csak elvileg látszik mindennap az északi fény? Csak néhány fontos tényező, amiknek MIND egybe kell vágniuk, hogy északi fényt lássunk-fényképezhessünk:

• Tartózkodjunk olyan helyen, ahonnan látható az északi fény. Amerika esetén - ha jól tudom - Alaszkába, Európából pedig jellemzően Norvégia északi részére (Tromsö - áthúzott óval a végén) szoktak utazni a fénylesők.

• Ne legyen fenn az égen a nap!

• Ne legyen fenn az égen a hold (újhold tanácsos)!

• Ne legyen felhős az ég!

• Találjunk olyan helyet, ahol nem zavar be a városok fényszennyezése. Nem muszáj persze a vadonba rontani. :o)

Az északi fény erőssége 9 fokozatú lehet.

Általában 1 és 3 között szokott lenni, de ezek - mint mondtam - csak a fehérestől a nagyon világoszöldnek látszanak szabad szemmel. Az egyes erősségűt felhős időben leginkább furcsa alakjáról és a digitális géppel készített kép alapján lehet megkülönböztetni. :o) Mert azon az egyes erősségű is zöld. :o)

Az erősségét az alábbi honlapokon tudjuk megnézni:
http://www.swpc.noaa.gov/pmap/pmapN.html
http://www.gedds.alaska.edu/AuroraForecast/
Inkább tájékoztató jelleggel: http://www.gedds.alaska.edu/AuroraForecast/Interpreting.htm

Napkitörés előjelző (több részecske, nagyobb északi fény): http://www.swpc.noaa.gov/SolarCycle/index.html

Időjárás (most csak ezeket találtam):
http://www.wunderground.com/cgi-bin/findweather/getForecast?query=zmw:00000.1.01025&hourly=1&yday=292&weekday=Kedd
http://www.jacobsen.no/weather/satellites.html
http://users.aber.ac.uk/raf/scand_weather.php

Új rózsás faviconom van, látjátok?

:o)

WiseLadyt (az Anya főztje és a Blogger bloggerek tulajdonosát) aranyba kéne foglalni, ha nem volna élettel összeegyeztethetetlen. Így csak dicsérem itt az oldalon, mert annyira jól és közérthetően tanítgat a blog megváltoztatására! Már egy plusz blogot is létrehoztam, hogy abban próbáljam ki elsőnek az ötleteit. :o)

Most szép rózsává változtattam az általam egyáltalán nem kevésbé kedvelt narancssárga B-betűt. Csak a poén kedvéért.

De a sablont a Blogtippek trükkökről vettem, csak átírogatom, ami tetszik.

Ja, csak hogy tudjátok most éppen innovációt tanulok és két ppt-t csinálok éppen, nem pedig bejegyzést és sablonmódosításokat hajtok végre ám! Egybekötve egy kis GReaderben olvasgatással. ;o)

Up-date: Már Coolnál A Blog tippek, trükkökben is lehetett olvasni róla, ott a png formátumos módját tanulhatjátok meg.

Hétköznapi mérgeink: Akrilamidok

Gondoltam, írok egy kis bejegyzést erről az anyagról is, ha már eszembe jutott.

Az akrilamidok rákkeltő anyagok, amelyeket mi is előállítunk otthon, ha szoktunk főzni.

(Szinte) Mindenki tudja, a kormos pirítósról vagy a dohányzásról, hogy rákkeltő hatásúak.

Nos, a pirítósban a rákkeltő hatásért ezek az akrilamidok a felelősek, amelyek a nagy keményítőtartalmú és magas hőmérsékleten hőkezelt élelmi anyagok felületén keletkeznek.

Bár a műanyaggyártásnál (poliakrilamid) foglalkozási ártalomként már leírták a károsságát, az ilyen táplálkozás során bevitt kisebb dózisok hatása az emberi szervezetre nem ismert, illetve még csak 2002-ben hívott össze a WHO konferenciát, melyen az akrilamid további toxikológiai vizsgálatát, mérésre alkalmas analitikai módszerek kidolgozását és a humán expozíció meghatározására irányuló vizsgálatok elvégzését.

Mielőtt még bárki komolyan megijedne - és száműzné étrendjéből a sült burgonyát/süteményeket/kenyeret/pékárut/karamellt stb., hozzáfűzném, hogy a dohányzás és az alkoholizálás következtében minden bizonnyal jóval magasabb a megbetegedések aránya, mint az E-számok, mérgező műanyaglágyítók és természetes toxinok következtében és mégis vannak még dohányosok és alkoholisták is.

Az akrilamid pedig csak 120°C feletti hőkezelésnél keletkezik. Erre már a McDonalds' is ügyel, azért süti csak szalmasárgára a sültburgonyáját és egy nagyon szigorú minőségi követelményrendszert is dolgozott ki a felhasznált burgonyára. Tudtommal Spanyolországban termesztett krumplit vásárolnak, amelynek a nagysága és beltartalmi értékei megfelelőek.

A lényeg, hogy ha még erre is akarunk ügyelni, nem eszünk égett süteményszélt, lekozmált rakottburgonyakarikákat (mert az a legfinomabb része), se pirosra sütött hasábburgonyát, meg sötét pirítóst.

De valójában ezt a bejegyzést annak szántam, hogy gondolkodjatok el azon az érdekességen, hogy bár nem tudtunk róla, de attól az akrilamid ott volt mindig is az élelmiszereinkben. Még akkor is, amikor mindenki bioélelmiszert evett az őskortól az ipari fejlődés és a tömegtermelés fellendüléséig. És még sincs a tudománynak válasza arra, hogy okozott-e megbetegedéseket, ha igen milyen gyakorisággal és milyen súlyosságú esetekről van szó. Vagy esetleg az emberiség ezeket a szinteket az évszázadok alatt megszokta és gyakorlatilag immunis rá? Mint ahogy az alkoholhoz is adaptálódott a szervezetünk és a májunk lebontja.

Túl hosszú volt megjegyzésnek bejegyzés lett

Nem szép dolog hosszan kommentelni másnál, de néha elragad a hév. Most először azonban a blogger hisztizett, hogy 4000-x (valamennyi) karakterrel túlléptem a komment szó jellegének megfelelő karakterszámot. :o)

Maimoninál olvastam ezt a bejegyzést és nagyon fontosnak tartom, hogy sokan értesüljenek a műanyagok ártalmas hatásairól is. És fontosnak éreztem kiegészíteni néhány megjegyzéssel is - persze. :o)

Ide emelem ezért a Biszfenol-A (BPA - Bisphenol A) nevű vegyülettel kapcsolatban tett megnyugtatónak szánt (nem biztos, hogy sikerült) megjegyzés-féleségemet (utólagos kiegészítésekkel és belejavításokkal - de ez úgyse derült volna ki) - amit sokallt a blogger: :o)

"Nem hiszem, hogy okosabb lennék, de volt szerencsém egy Élelmiszertoxikológia tanár óráit látogatni. Ő a szakmájában eléggé elismert tekintély és nem is öreg, hogy elavultnak kéne tartani a felfogását vagy a tudását és beutalni az Akadémiára. ;o)

Szóval ő érdekes dolgokat mesélt arról, hogy hogyan vizsgálnak be egy-egy élelmiszerrel érintkező csomagolóanyagot, milyen különféle vásárlásokat bonyolítanak le, melynek során egy elképzelt átlag család ún. műanyag expozicíóját (vagyis a kitettség állapotát) vizsgálják. Nem csak a napit, hanem vannak hetes, sőt éves, több éves vizsgálatok. Úgy zajlik, hogy naponta bevásárolnak a képzelt családnak egy-egy adott ország vagy régió szokványos ételei szerint, majd amit kell elkészítenek ebédnek és az ételeket/italokat homogenizálják (fogyasztási gyakoriság alapján, tehát nem lesz több a felvágott, mint a kenyér és több leves, mint tortilla) és bemérik a benne található toxikus anyagokat. A mintavételnek nagyon szigorú szabályai vannak, most nem részletezném, de nálunk is buktató tétel az államvizsgán. :o)

Ő mondta azt, hogy a tudomány mai állása szerint (tehát születhet még cáfolat is) a hazánkban és az Unióban csomagolásra felhasznált műanyagok nem károsak az egészségre.

Természetesen, aki átcsomagolja, nem követ el semmi hibát, bár a felvágott eltarthatósága csökken. Átcsomagoláskor még a legtisztább lakás levegőjéből is penészspóra kerül rá, illetve ezekben a csomagolásokban többnyire a belezárt levegő összetétele is eltér a légköritől, hogy az oxigént lélegző baktériumok szaporodását gátolják. Ezt hívják nitrogénnel tartósításnak és mielőtt valaki sikoltozni kezdene, minden légvételünk 80%-a nitrogén. :o)

Aki nem egészben veszi a sajtokat, az a penészesedést jól ismeri, hiszen a boltban is újracsomagolták már a sajtdarabot és ott fertőződött be.

Azonkívül az ételek nem tekinthetőek laboratóriumi értelemben véve sterilnek. Csak kereskedelmileg sterilek még a konzervek is, mert egy bizonyos fokú hőkezelésen túl az ételben olyan változások mennének végre, hogy nem volna rá kereslet. :o) Ki a fene akarna kozmás sóletet vagy még rosszabb: odaégetett csemegekukoricát venni?

Első hallásra ijesztő élelmiszeripari fogalom a kereskedelmi sterilitás, ami azt jelenti, hogy a kór- és romlást okozó baktériumok számát jóval a veszélyes érték alá csökkentik. De azért marad benne. Mégsem kell megijedni, mert a krumplin, zöldségeken és a tojáson nagyságrendekkel több van (százszorosa, ezerszerese, tízezerszerese). :o) Viszont a felbontott konzervet nem kéne utána napokig a hűtőben tárolni, mert versengő mikrobaflóra nélkül a spórások szaporodnak el és nem jó karma az ilyen "pihentetett" konzervet megenni.

Éppen ezért szerintem a műanyag jelentette kockázat elenyésző például az ételben jelenlevő spórás baktériumok elszaporodásához képest.

Mindazonáltal mégsem merném azt mondani, hogy ne csomagolja át senki az ételét, de személy szerint a gyereknek sose adnék se műanyagflakonban, de pláne nem törékeny üvegben teát az iskolába (dobozos kakaót vagy kisdobozos rostos üdítőt kap), igaz kólát se veszek neki, mert azt sokkal ártalmasabbnak tartom, mint az iskolai csapvizet vagy a dobozos kakaót, amit kap mindennap. Soha nem felejtem el, amikor az uszodai teásüvegem eltört és eláztatta a tanszereimet. Különösen mivel akkoriban még nem kaptak a gyerekek csak úgy új tankönyvet, ha a régit szét lehetett vágni késsel miután megszáradt és még olvasható maradt.

Azzal a kitétellel is maximálisan egyetértek, hogy a mikróban ne használjuk bizonytalan eredetű műanyagtálat, sőt még jobb, ha sok jénai edényt veszünk helyettük, se fóliát (bár a mikrózható fajta lehet, hogy jó - nekem még sincs), de például azt a műanyagharangot, amit a melegített étel fölé lehet borítani jó ötletnek tartom, mert könnyebb kitakarítani, mint a mikrót (pláne, ha szétfröcsög a kacsazsír vagy a spenót) és az étellel nem is érintkezik - kivéve azzal, ami úgyis pocsékba ment a szétfröccsenés miatt. :o)

A babáknak szerintem egyáltalán nem kell cumisüveg, a második fiamat anélkül neveltem fel, hogy valaha elfogadta volna, bár az első nagy "cimcumkókás" volt, még úgy is, hogy estére csak vizet kapott bele. De nagyszerű, hogy lehet olyan üveget is kapni, amiben nincs BPA - bár a rendes üvegben sincs. :o) Olyan szopókás förmedvényünk meg sosem volt, el sem tudom képzelni, hogy mi történik vele, amikor rostos üdítő szárad bele a csőrébe.

De a felvilágosításként tálalt félinformáció terjedése nagyon hasonlít a több hullámban végigfutó E-számos hisztériára és pánikkeltésre. Olyan, mint a legenda, van némi valós alapja, de nem úgy, nem akkor és nem azokkal esett meg, ahogy mesélik. (pl. Gumicukor tényleg kilőve: tartrazinnal színezik, nem jó - de mondjuk nem kapunk tőle szivacsos agyvelősorvadást, mert nem valószínű, hogy BSE-s marhából van)

Másrészről szót sem ejtettek arról, ami ugyanolyan veszélyes: a ftalátról - egy pvc-műanyaglágyítóról.

Pedig ezzel kapcsolatosan annyira rám ijesztett a tanár úr, hogy a konyhám pvc-padlóját kőre cseréltem, a sérült felületű műanyagedényeket rozsdamentes fémtálra cseréltem (de az ikejásakat azért megtartottam, mert annak nem sérült a felülete, pedig a habverővel adok nekik rendesen - és bízom a márkában), mert a ftalát kioldódik és belélegezzük. És nem tudtam, hogy a mi pvc-padlónkban használtak-e ftalátot, de azt tudtam, hogy a műanyagtálak és a konyhapultom viszont melamin (tehát menniük kell). A melaminról viszont megtudtam, hogy az általam még mindig bojkottált Nestlétől, hogy a termékeik gyártásához használt edényekből technológiai szennyezésként belekerül az ételbe. Ha ez igaz, akkor a nyuszi forduljon fel a kakaójával és a műanyagtálgyártók is...

De felhasználják a ftalátokat a pvc-padlón kívül (néha tévesen: linóleum - a kettő nem ugyanaz!), a zsírkréta, a gyurma készítése során, sőt a gyerekjátékok egy részénél is meg a gyógyszeriparban, orvosi eszközök gyártásakor, parfümökben és - mily meglepő - növényirtó szerekben is (vagyis a felszíni vizekbe is belemosódik). A növényirtóban nem tudom miért kell, de a műanyagokhoz az alakíthatóságuk miatt kell hozzáadni. A ftalátokkal ugyanis növelni lehet a tartósságukat és - ami a gyártónak fontosabb - könnyebben alakíthatóak, rugalmasabbak lesznek, ami a formázáskor nagyon fontos.

A ftalátokat is kapcsolatba hozzák az allergiával, asztmával, szintén antiandrogén, elhízást, hormonzavart okoz, sőt rákkeltő is.

A tanár úr nem hitegetett azzal, hogy valaha Mo-n ismernék fel egy műanyag gyártása vagy felhasználása során alkalmazott vagy keletkező vegyi anyagok veszélyességét, mert az élelmiszerbiztonság helyett fontosabb célokra költünk (nem akarok politizálni), de azt viszont elárulta, hogy naprakészek az Uniós irányelvek és más ajánlások tekintetében, sőt a külföldi eredményeket is nyomon követik.

Most nem hiszem, hogy sokat segítettem, csak szerettem volna egy kicsit erősíteni a bizalmat az élelmiszerbiztonságban.

Meg aztán a párizsi se fordul elő a természetben, abban mégis jobban bíznak némelyek. Én például egyáltalán nem veszek felvágottat csak olyat, amin látszik, hogy miből készült: csemege karaj, tarja, német eredetű sonkaszeletek (feketeerdei és társai), bacon, aszpikos pulyka. Igaz a csomagolással az első fogyasztásig reszkírozok. :o)

Ijesztgessek én is? A vörösárukat (virsli, párizsi, krinolin) nitrittel tartósítják, ami nem fiúsítja/lányosítja/felhizlalja a csecsemőket (ilyen hatásai egyáltalán nem ismertek), hanem rögtön meg is öli őket. Methaemoglobinaemia - a nitrit irreverzibilisen (vissza nem fordíthatóan) kapcsolódik a vörösvértestek oxigénszállító haemoglobinjához. Ha a helyi víz nitritet vagy nitrátot tartalmaz (főleg Nógrád megye és környéke) szoktak ingyen zacskós vizet adni a kismamáknak.

Az alföldön pedig szinte mindenütt arzénes a víz, ahol artézi kútból jön. Ezt a helyi vízszolgáltató ellenőrzi, hogy a víz arzéntartalma a fogyaszthatósági érték alatt maradjon.

A szójának (és a hüvelyeseknek) is van fitoösztrogén tartalma, ami korlátlanul fogyasztva szintén a fiúk ellányosodását, a lányok korai nőiesedését okozhatja.

A közel-keletről származó pisztácia szállítmányokat gyakran kell visszafordítani magas aflatoxintartalmuk miatt Az aflatoxin egyfajta, penészgomba (általában az Aspergillus család tagjai közül néhány) által termelt halálhoz vagy súlyos májkárosodáshoz vezető méreg.

Az szegedi malomban nemrég derült fény arra, hogy a magyar gabona fuzáriumszennyezettsége szintén határérték feletti, ami a hibás termesztés, betakarítás és tárolás következménye. Fiúknál nőiesedést, lányoknál korai nemi érést eredményezhet. Gratulálunk magyar mezőgazdaság, mostantól - a parlagfűültetvények mellett - ezt is nektek köszönhetjük!

Szerintem elég objektív ez a tájékoztató a MÉbiH (Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal) oldalán.

Akit bővebben érdekel keressen rá a JECFA (nemzetközi toxikológiai intézmény, tk. mindenki hozzájuk igazodik), vagy az ADI-érték (acceptable daily intake - elfogadható napi bevitel) meghatározására. Az ADI egyébként tényleg nagyon szigorúan van meghatározva, a lényege, hogy úgy határozzák meg, hogy egy-egy adott kérdéses vegyület az egész életünk során elfogyasztásra kerülő mennyiségét meghatározzák és azt osztják le egy napra. Így ha egy bizonyos ideig az ajánlottnál nagyobb mennyiséget fogyasztunk belőle, akkor sincs baj, mert később bőven lesz ideje kiürülni.

Senkinek nem szerettem volna a lelkébe gázolni, mindenki tegyen a belátása szerint. Csak a másik oldalt is képviseletét láttam el egy kicsit. :o)"

Átolvastam egyébként a tavalyi diákat is, hogy említette-e a tanár, mert az azonos ADI-érték és a hasonló tünetek miatt gyanús lett, hogy nem ugyanaz-e a ftalát és a BPA, de az angol wikipedian eltérő térszerkezetű valamiről van szó, persze ettől még lehet a toxikus hatásuk ugyanolyan. Majd megkérdezem azért.

Nem mindenki tudja, ezért néhány műanyag rövidítését ideírom:

• polietilén (PE - nejlonzacsi, ami nem is nejlon, hanem hívjuk szabatosan bevásárló zacskónak),
• polipropilén (PP - átlátszó szatyrok, pelusok, tic-tac fedele, műanyag ruhák - olvad, nem ég, de képes égési sérülést okozni),
• polisztirol (PS - a fehér habos műanyag ételtálca, például a húsok alatt a hiperszuperekben is ilyen van, de létezik belőle pohár meg a mekis kávéspohár is ilyennel van bevonva, cd-tok is készülhet belőle),
• polivinilklorid (PVC - padló, gyerekjáték, zsírkréta, gyurma),
• poliamid (PA- ez a NEJLON (nylon)! Ilyen a fogkefesörte is - és ami csak a szánkba kerül, arra is vonatkoznak az élelmiszerekre vonatkozó előírások),
• polikarbonát (PC - CD, DVD, palackok (amiknek erősebb a fala), szemüvegbevonatok és lencsék, poharak, biztonsági üveg, laboratóriumi eszközök),
• triaminotriazin (melamin - műanyag edények, hőálló műanyag felületek, mint a konyhapult),
• politetrafluoroetilén (PTFE - teflon),
• polietilén tereftalát (PET - üdítős palackok, mikróedényzet, némely filmszalag, szintetikus vitorlavászon),
• polimetil-metakrilát (PMMA - plexi, jégkorong, autólámpabúra)

A műanyagok egy-egy vegyületből (egységből, vö. monomerből) polimerizációval készülnek, vagyis az egységekből egy hosszú láncot hoznak létre különböző technológiákkal (melegítés, keverés, lágyítás, reagensek hozzáadása stb.). A műanyagok túlnyomó többsége éppen ezért a környezetben nem bomlik le. Egy egyszerű technológiával és némi többletköltséggel lehetőség lenne keményítőmolekulákat kapcsolni a műanyagpolimerláncba, és így a szaprofita (talajlakó, lebontó) mikroorganizmusok meg tudnák kezdeni a lánc bontását, így az ilyen műanyag lebomlana, de sajnos ez még csak akkor elérhető, ha van olyan hiperszuper vagy más megrendelő, aki megszponzorálja a termelés többletköltségét.

Maguk a műanyagpolimerek nem toxikusak, gyakorlatilag az élelmiszerek által (is) oldhatatlanok, de technológiától függően szennyező mono- és oligomerek (közepes láncdarabok) visszamaradhatnak. Ezeket az élelmiszerek csomagolására szánt termékeknél utókezeléssel igyekeznek csökkenteni.

A toxikus monomereket tartalmazó műanyag monomereket ellenőrzik az élelmiszerekben, tehát vagy határérték alatt találhatóak vagy (fajtától függően) egyáltalán nem lehetnek az élelmiszerben, tehát nem használható fel a kritikus csomagolóanyag élelmiszer csomagolására.

Az oligomerek viszont többnyire nem toxikusak, csak büdösek, az élelmiszer élvezeti értékét viszont rontják. Szerintem a mekiskávé/mekistea például lehet, hogy ilyen. Utoljára mondjuk 13 éve ittam ilyen pohárból forró italt, mert szerintem szörnyű mellékíze van.

A műanyaggyártás során felhasznált segéd-és adalékanyagok között több toxikus is található (pl. ftalátok), ezért a csomagolóanyagokat úgy kell kiválasztani az adott élelmiszerhez, hogy az élelmiszer ne legyen képes, vagy csak nagyon kismértékben ezeket kioldani. Olyan mennyiségben, ami emberre nézve egészségkárosító lehet nem oldódhat ki semmi ilyen technológiai segéd- vagy adalékanyag.

A cumik minőségével és biztonságával kapcsolatosan az Egészségügyi Szociális és Cs (? már elfelejtettem, hgoy ez család-milyen volt) Minisztérium már 2002-ben hozott rendeletet: 9/2002.(X.17.) ESZCSM.

És aki azt hiszi, hogy a latex vagy gumicumi biztonságosabb, az nagyot téved. Tessék inkább ha törik-ha szakad szoptatni, de ha nem megy üvegből készült cumisüvegből más anya tejét adni (ismerőstől bátran elkérhetjük az aznapi vagy a gyorsan lefagyasztott "maradékát" - manapság szinte mindenki fej is). Ha ebben nem bízunk, akkor a védőnői szolgálaton keresztül lehet anyatejhez jutni.

Amúgy az is lehet, hogy a húslevesben főtt friss zöldség vagy a kapart szalonna egészségesebb a tápszernél (és nem csak a nem megfelelő, műanyag cumisüveg miatt). Persze azért nem fogom diétás tanácsként azt adni, hogy egyenek a csecsemők kapart szalonnát, de jó házi "szalonkát" még én is ettem kiskoromban, igaz a 4. hónap után jöttem le végképp a ciciről. ;o) Lehet, hogy emiatt (is) sikerültem félre.

Hasznos információ

A Blogger jubileumi születésnapja alkalmából frissítették a szövegszerkesztő funkciót, amire át lehet állítani a régit.

Hogy ez miért jó és hogyan lehet átállítani, azt a Blogbajok, blogtippek oldalon elolvashatjátok. Nálam sokkal jobban megírta. :o)

Most gyönyörködöm az újban (van visszavonás funkció is - annak már örülök is). :o) De lehet formázást törölni, betűtípust váltani, háttérszínt adni meg. Persze ezeket html-ben is be lehet írni, de aki nem ért hozzá (vagy nem sokat), annak egyszerűbb dolga lesz. :o)

Ráadásul lehet a bejegyzéseket ütemezni is, ami elutazáskor tök jó lehet - akinek van elég ideje megírni 14 bejegyzést ELŐRE. ;o)

És most látom, hogy a hibás html-eket kiírja a szövegdoboz tetején (html-módban). Haláli! Így nem kell keresgetni.

Update: Sajnos az új szerkesztővel nem lehet videót beilleszteni, de szerencsére ugyanott, ahol beállítottátok újra, vissza lehet állni - akár egy-egy bejegyzés erejéig is - a régire, ahol beszúrod a videót.

Google Reader

Mohalány bejegyzése adta az ötletet, hogy ezt az on-line rss-olvasót ajánljam.

Maga az oldal a http://www.google.com/reader/ címen érhető el. Itt a saját google-azonosítónkkal regisztrálhatunk, majd el kezdhetjük felvenni a kedvenc blogjainkat (természetesen más rss oldalakra is fel lehet jelentkezni, pl. index). A blogger profilunkon rendszeresen olvasott blogként megjelölt blogokat automatikusan behúzza az oldal.

De miért jó ez?

Először is rengeteg időt megspórol a felhasználónak ez a módszer, hiszen nem kell egyesével betölteni az olvasott blogokat. Továbbá azonnal látjuk, hogy egy oldal frissült egy (vagy több) bejegyzéssel, így azokat az oldalakat, ahol nincs semmi, meg sem kell látogatunk. Természetesen ha akarjuk megnézhetjük, hogy elolvassuk valamelyik régebbi bejegyzést. A megspórolt időt pedig új blogok felfedezésére fordíthatjuk. :o)

Másodszor az oldalakról csak a bejegyzéseket és a fényképeket húzza át, így az olykor sokáig töltődő, mindenféle extrákkal rendelkező blogokat (mint az általam oly "kedvelt" zenelejátszós modulok) is könnyen és gyorsan olvashatjuk.

Harmadszor ha nem mindig ugyanarról a gépről olvasgatjuk a blogokat, akkor nem kell a munkahelyi könyvjelző után sóvárogni az otthoni gép előtt vagy fordítva, sőt ha neadjisten elromlik a gépünk, nem vesznek el a könyvjelzőink.

Néhány képernyőmentés (készült a bekapcsolt Picasa3-mal és a PrtSc billentyűvel, a nyilak pedig photoshoppal):

1. kép: Miután bejelentkeztünk, egy üdvözlőképernyőt kapunk. Sajnos magyarul nem érhető el a kezelőfelülete. Az angolon túl számos más idegen nyelvből választhatunk, de szerintem egy szótár is bőven elegendő a főbb kulcsszavak értelmezéséhez.


2. kép: Új blogot úgy vehetünk fel, hogy az "Add a subscription" gombra kattintunk, majd az alatta levő lenyíló kis ablakba beírjuk a blog címét (pl. http://zugblog.blogspot.com) :o) majd elmentjük az "Add" gombbal. Hogy ne tévesszünk a legjobb, ha átmásoljuk a böngészőnk könyvjelzői közül vagy a böngészősávjából. Itt látható, hogy a frissült blogok összefoglalóját ajánlja fel bejelentkezés után. A friss bejegyezéseket a blog megnevezésének vastagításával emeli ki, hogy lássuk.


De vehetünk fel úgy is rss-elérést, hogy az olvasott honlap (blog vagy hírportál) rss-gombjára kattintunk. Nálam ez a fejlécben van a bordóval kiemelt "home" mellett a "Post rss", más blogokon az általános jelölésként elfogadott narancssárga, pontból kiinduló rádióhullámokkal díszített kockával. A legtöbb helyen mellé van írva, hogy rss. :o)

3. kép: Ez a nyíllal jelölt beállítás - a "Subscriptions" sávban a lefelé mutató kis nyilacskára kattintva nyílik ki - a "Show updated" nagyon hasznos számomra, mert már olyan sok blogot mentettem, hogy a vastagított blogok keresése közbeni fel-le görgetés is macerás. :o) A felette levő "Show all" funkció kipipálásával a nem frissült blogokat is berakja a vastaggal kiemelt frissült blogok közé.


4. kép: Ha megnyitottunk egy blogot, akkor így jelenik meg számunkra, ha a zöld nyíl hegyénél levő "Expanded" nézetet választjuk. Ha a "List"-et, akkor természetesen a blog összes bejegyzésének a címe fog csak látszani szépen egymás alatt csökkenő időrendben.

Próbáljátok ki! Nagyon jó!