Nagyon össze kellett szedni magam (meg az emlékeimet), mert a hivatkozott látogatás közel 8 éve volt. :o)
A gyár, ahol mi voltunk, egy Pest környéki kisvárosban van, mivel nem kellemes dolgokat is fogok róluk írni, inkább nem írom meg pontosan, hogy hol. Persze én jól tudom, hogy egy élelmiszeripari üzemben előfordulhatnak kellemetlen szagok, élelmi anyagoktól ragacsos felületek és ide-odacsurdogáló szennyvíz, de néhányotoknak ez új lehet. Természetesen a késztermékben nem lehet szennyeződés és remélhetőleg illata lesz és nem szaga. :o) Legalábbis ez a cél.
Mivel ez nagyon régen volt (még a fényképezős mobilok ideje előtt) és sok üzemben nem is lehet fényképezni, ezért képeket nem tudok mellé csatolni, de a berendezéseket és néhány fogalmat megtaláltok itt:
Tej- és tejtermékgyártás
Pasztörizálás
Pasztörkád
Tejipari berendezések
Én itt inkább csak a tapasztalataimat szeretném leírni. A gyárban, ahol voltunk még a hagyományos műanyagzacskós csomagolás volt a jellemző, noha egy funkcionális tejtermékük már tetrapackos dobozolást kapott. Javukra legyen szólva, hogy Magyarországon először ők gondoltak a laktózérzékenyekre (de máris sokat mondtam). Ottjártunkkor bérgyártottak a szegedi Sole-nak.
A látogatásunk során részletesen ismertették a folyamatokat és körbevezettek minket az egyes üzemekben. A végén a termékkóstolón nagyon kellemes ízű termékeket kóstolhattunk meg.
Hogy miért maradt mégis rossz emlék nekem a tejgyár? Először is mindenhol avas tejszag volt, ami töményen nem olyan kellemes, inkább olyan koszos üzem érzetét kelti. Másodsorban a pillanatpasztőrözőben ráadásul kozmás tej szag volt, ami gyerekkorom utált forralt, sőt olykor leégetett tejére emlékeztetett.
A tejgyárban a tisztaság lényegesen nagyobb volt, mint például a Maglódi úti Globusban, ahol a múltkor vizitáltunk. (Egyébként azóta bezárták vagy folyamatban van a bezárása, mert veszteséges volt vagy mi? A hvg-ben olvastam.) Igaz, hogy a technológiai vizek (a hőkezeléshez használt és a hűtővíz pl.) miatt csúszott a padló.
De amikor elmondták, hogy milyen tejeket szeretnének velük átvetetni az őstermelők és mi az a tejvisszáru, akkor sokáig nem akartam tejet inni. :o)
A magyar tehenészek - akkoriban, lehet, hogy ez már változott (nem hinném) - úgy voltak a tőgygyulladásos teheneik tejével, mint Szabó bakter anyósa: "Jó lesz ez még a pesti népeknek! Megnyalják a tíz ujjukat is utána!" (Ki nem emlékszik az Indul a bakterházban, mikor a Büdös Banya szedi össze a konyhakőről a kiborult túrót a paraszttálba?)
Egyszóval emiatt a tejek mikrobiológiai szennyezettségét ellenőrzik átvételkor Streptococcusra (tőgygyulladásra) és Micobacteriumra (tüdőgumókórra), majd a fertőzött tejet kiöntetik a csatornába. De kérdezem én, milyen gazda az, aki nem veszi észre a tehene betegségét és mi a biztosíték arra, hogy nem csak sok a tej és akinek nem tetszik a képe, annak kiöntetik a tejét? Természetesen a tej pH-ját is ellenőrzik, ami pl. a vizezettségére is jó ellenőrzés.
Ezután a tej a gyűjtőtartályba kerül, ahol feldolgozásig hűtött körülmények között tárolható. Majd beállítják a tej zsírtartalmát, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy lefölözik (elválasztják) a tejszínt. A lefejt tej zsírtalma ugyanis (bár ez takarmányozástól is függ, általában 5,6% körüli (ezt még majd megnézem a tápanyagtáblázatban, ha kéznél lesz). Az Európai Unióban a 3,6%-os tejet hívják "teljes" tejnek, a mi 2,8%-os tejünk ismeretlen kategória, a 1,5%-os tej pedig sovány tej. Van ezen kívül még zsírmentes (fat free) tej is, amely kevesebb, mint 0,1%-nyi zsírt tartalmaz. Szerény véleményem szerint ez már túlzás, hiszen a tej zsírtartalmában számos fontos (zsírban oldódó) vitamin is megtalálható, szóval még fogyókúrázókat sem szoktam a "rendes" tejtől eltiltani, csak legfeljebb a tejföltől és a habtejszíntől. :o)
A tejet (és a tejszínt) ezután pasztőrözik és el- vagy előkészítik más termékek gyártására. A beállított zsírtartalmú tejet általában 100°C alatti megfelelő ideig tartó hőkezeléssel (az ún. pasztőrözéssel) kezelik, hogy a tej természetes (vagy szennyeződéses) mikrobaszámát a romlás vagy fertőzőképesség megelőzése céljából lecsökkentsék. Az UHT (ultrapasztőrözött) vagy másnéven tartós tejeket magas hőmérsékleten igen rövid ideig hőkezelik, amely a tejben található mikrobákat elpusztítja ugyan, de a tej élettani és élvezeti értékén is ront - ezt mindenki tapasztalta már, aki ivott ilyen tejet, ugyanakkor a kempingbe ilyet érdemes magunkkal vinni.
A pasztőrözött tej az alapja a joghurt, kefir, túró és sajtgyártásnak, míg a tejszínből tejszínkészítményeket (kávé-, főző- és habtejszín), tejfölt vagy éppen vajat (és írót) gyártanak.
Itt gyorsan elmondom még, hogy mi az a tejvisszáru. Mindenki látott már kék tejestartályokat tele zacsis tejjel a közértben? Igen? Most képzeljétek el, hogy a tej lejárati időn túl megmarad. Ti mit tennétek vele? Mert a közértesek negyedáron visszaadják a tejgyárnak, aki azt vissza is veszi... Majd... (hatásszünet)... Beleönti az aznapi beszállított friss tej mellé a tartályba és újraküldi a pasztőrözőn. Így biztosítható az, hogy a tej romlást okozó mikrobaszáma mindig megfelelő szinten legyen. Még akkor is, ha a beszállító kifogásolhatatlan minőségű tejet szállított be. Természetesen az újrapasztőrözés megint csökkenti a mikrobaszámot, de azért elképzelhető, ugye, hogy ez okozza a tejek gyorsabb romlását valamint azt, hogy újabban képtelenség belőlük aludttejet készíteni...
A gusztustalankodásnak ezzel vége és leírom, egyes tejtermékek készítését.
Joghurt
A tejet joghurtkultúrával beoltják, majd kétféle termék készülhet belőle. A habart állományú termékeket egy nagy alvasztókádban tárolják, amíg a bacik szépen előkészítik nekünk, majd lágyra keverik és ezután csomagolják. A legenda szerint a Danone ivójoghurtjainak "feltalálója" egy magyar technikus volt, aki túlhabarta a joghurtot és így teljesen feltörte az állományát. A minőséghibás terméket a gyár saját boltjában lehetett megvásárolni és akkora sikere volt, hogy végül gyártani kezdték. A májas állományút beoltás után rögtön csomagolják (általában poharakba) és lezárják. A régi típusú joghurtokat előfordul, hogy pasztőrözik utána (pasztőrözőkádban a becsomagolt termékeket kb. 10 percig 67-75°C-on tartják), de az új típusú ún. pro-, pre- és szimbiotikus termékek esetében ez tilos, hiszen a kedvező bacikat is megölné. Márpedig pre- és szimbiotikus csak akkor lehet egy termék, ha minimum 106 telepképző egység található benne. A probiotikus joghurtokban ezzel szemben olyan - számunkra emészthetetlen - tápanyag van, amely az emberi bélben élő "jó" baktériumok elszaporodásának kedvez. A joghurtos desszerteket szokás még gyümölccsel vagy gyümölcsvelővel dúsítani, esetleg joghurthab is készül belőlük.
Kefír
Éppen úgy készül, mint a joghurt, csak kefirkultúrával oltják be.
Túró
Beoltják és megalvasztják, majd leszűrik róla a savót. A túró az alapja a sajtgyártásnak is, ezért a túrót szokták a "friss sajt" kategóriába is sorolni. Az édesített krémtúrók kedvelt babadesszertek. (Én a citromosat szeretem a legjobban.)
Sajt
Számos sajtkultúra van, az idő hiánya miatt nem is sorolnám fel mindet, csak annyit mondanék, hogy az ömlesztett sajtok (pl. Camping) a minőséghibás sajtok ömlesztősókkal való kezelésével keletkeznek. A minőséghibás sajtoknak általában nem az ízével van ugyanis baj, hanem az állományával. Mert ki venne meg egy nagy lyukú trapistát vagy egy lyuk nélküli ementálit? :o)
Tejszínek
Külföldön hihetetlen választéka van, akit érdekel, érdemes a Libriben megvennie leárazva egy hármas könyvcsomagot, aminek része a Hozzávalók (nekem a Nélkülözhetetlen desszertek és a Nélkülözhetetlen Vegetáriánus szakácskönyv volt mellé fóliázva), abban képekkel együtt megnézheti. Nálunk leginkább a kávétejszín (<10%), a főzőtejszín (18%) és a habtejszín (>30%) kapható (bocs, de ezt nem tudom fejből pontosan. Mindenesetre tejszínhabot csak a habtejszínből lehet verni.
Tejföl
A tejszínből készül, ha jól emlékszem vajkultúrával beoltva. Nálunk általában 12%-os és 20%-os kapható, mindig májas állományú (ha felkeverés nélkül kiborítjuk a pohárból, látható marad rajta a pohár formája, amit felvett).
Vaj
Na, ezt biztos, hogy vajkultúrával oltják be, majd a tejszínt habbá verik és addig-addig verik "túl", amíg a tejszín víz és zsírtartalma végképp kettéválik. Így keletkezik az író és a vaj. Én nagyon régóta nem fogyasztok például margarint. Illetve a múltkor nem volt otthon vaj, de a pirítóst én azzal szeretem. Gondoltam, van otthon kockaráma, az is megteszi most az egyszer. De nem tudtam megenni, mert már az első falat kifordult a számból és öklendeztem tőle. És én nem tartozom a sznobok közé, egyszerűen vacak volt... Mint ahogy a házilag készített majonézhez sem fogható a bolti, a vaj is sokkal finomabb (és egészségesebb) a margarinnál. Egyébként egyszer érdemes lenne mindenkinek túlverni a tejszínt és megkóstolni. Mondjuk én azért bolti vajat eszek, de a házi vaj... Mhmmm!
Ezen kívül készülnek még különleges táplálkozási igényeket kielégítő tejek (Ca-mal és vitaminnal dúsítottak, omega-3 zsírsavakkal dúsítottak) vagy éppen laktózmentes, továbbá természetesen az ízesített tejitalok (kakaó), a tejpor, a sűrített tej, a pudingok és még más termékek is (pl. reggeli ital). Nem is beszélve a kecske és a juhtejről (amelyek természetesen nem tehéntejből készülnek).
A baktériumkultúrák összetevőjét leírom, ha valakit érdekel.
A gyár, ahol mi voltunk, egy Pest környéki kisvárosban van, mivel nem kellemes dolgokat is fogok róluk írni, inkább nem írom meg pontosan, hogy hol. Persze én jól tudom, hogy egy élelmiszeripari üzemben előfordulhatnak kellemetlen szagok, élelmi anyagoktól ragacsos felületek és ide-odacsurdogáló szennyvíz, de néhányotoknak ez új lehet. Természetesen a késztermékben nem lehet szennyeződés és remélhetőleg illata lesz és nem szaga. :o) Legalábbis ez a cél.
Mivel ez nagyon régen volt (még a fényképezős mobilok ideje előtt) és sok üzemben nem is lehet fényképezni, ezért képeket nem tudok mellé csatolni, de a berendezéseket és néhány fogalmat megtaláltok itt:
Tej- és tejtermékgyártás
Pasztörizálás
Pasztörkád
Tejipari berendezések
Én itt inkább csak a tapasztalataimat szeretném leírni. A gyárban, ahol voltunk még a hagyományos műanyagzacskós csomagolás volt a jellemző, noha egy funkcionális tejtermékük már tetrapackos dobozolást kapott. Javukra legyen szólva, hogy Magyarországon először ők gondoltak a laktózérzékenyekre (de máris sokat mondtam). Ottjártunkkor bérgyártottak a szegedi Sole-nak.
A látogatásunk során részletesen ismertették a folyamatokat és körbevezettek minket az egyes üzemekben. A végén a termékkóstolón nagyon kellemes ízű termékeket kóstolhattunk meg.
Hogy miért maradt mégis rossz emlék nekem a tejgyár? Először is mindenhol avas tejszag volt, ami töményen nem olyan kellemes, inkább olyan koszos üzem érzetét kelti. Másodsorban a pillanatpasztőrözőben ráadásul kozmás tej szag volt, ami gyerekkorom utált forralt, sőt olykor leégetett tejére emlékeztetett.
A tejgyárban a tisztaság lényegesen nagyobb volt, mint például a Maglódi úti Globusban, ahol a múltkor vizitáltunk. (Egyébként azóta bezárták vagy folyamatban van a bezárása, mert veszteséges volt vagy mi? A hvg-ben olvastam.) Igaz, hogy a technológiai vizek (a hőkezeléshez használt és a hűtővíz pl.) miatt csúszott a padló.
De amikor elmondták, hogy milyen tejeket szeretnének velük átvetetni az őstermelők és mi az a tejvisszáru, akkor sokáig nem akartam tejet inni. :o)
A magyar tehenészek - akkoriban, lehet, hogy ez már változott (nem hinném) - úgy voltak a tőgygyulladásos teheneik tejével, mint Szabó bakter anyósa: "Jó lesz ez még a pesti népeknek! Megnyalják a tíz ujjukat is utána!" (Ki nem emlékszik az Indul a bakterházban, mikor a Büdös Banya szedi össze a konyhakőről a kiborult túrót a paraszttálba?)
Egyszóval emiatt a tejek mikrobiológiai szennyezettségét ellenőrzik átvételkor Streptococcusra (tőgygyulladásra) és Micobacteriumra (tüdőgumókórra), majd a fertőzött tejet kiöntetik a csatornába. De kérdezem én, milyen gazda az, aki nem veszi észre a tehene betegségét és mi a biztosíték arra, hogy nem csak sok a tej és akinek nem tetszik a képe, annak kiöntetik a tejét? Természetesen a tej pH-ját is ellenőrzik, ami pl. a vizezettségére is jó ellenőrzés.
Ezután a tej a gyűjtőtartályba kerül, ahol feldolgozásig hűtött körülmények között tárolható. Majd beállítják a tej zsírtartalmát, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy lefölözik (elválasztják) a tejszínt. A lefejt tej zsírtalma ugyanis (bár ez takarmányozástól is függ, általában 5,6% körüli (ezt még majd megnézem a tápanyagtáblázatban, ha kéznél lesz). Az Európai Unióban a 3,6%-os tejet hívják "teljes" tejnek, a mi 2,8%-os tejünk ismeretlen kategória, a 1,5%-os tej pedig sovány tej. Van ezen kívül még zsírmentes (fat free) tej is, amely kevesebb, mint 0,1%-nyi zsírt tartalmaz. Szerény véleményem szerint ez már túlzás, hiszen a tej zsírtartalmában számos fontos (zsírban oldódó) vitamin is megtalálható, szóval még fogyókúrázókat sem szoktam a "rendes" tejtől eltiltani, csak legfeljebb a tejföltől és a habtejszíntől. :o)
A tejet (és a tejszínt) ezután pasztőrözik és el- vagy előkészítik más termékek gyártására. A beállított zsírtartalmú tejet általában 100°C alatti megfelelő ideig tartó hőkezeléssel (az ún. pasztőrözéssel) kezelik, hogy a tej természetes (vagy szennyeződéses) mikrobaszámát a romlás vagy fertőzőképesség megelőzése céljából lecsökkentsék. Az UHT (ultrapasztőrözött) vagy másnéven tartós tejeket magas hőmérsékleten igen rövid ideig hőkezelik, amely a tejben található mikrobákat elpusztítja ugyan, de a tej élettani és élvezeti értékén is ront - ezt mindenki tapasztalta már, aki ivott ilyen tejet, ugyanakkor a kempingbe ilyet érdemes magunkkal vinni.
A pasztőrözött tej az alapja a joghurt, kefir, túró és sajtgyártásnak, míg a tejszínből tejszínkészítményeket (kávé-, főző- és habtejszín), tejfölt vagy éppen vajat (és írót) gyártanak.
Itt gyorsan elmondom még, hogy mi az a tejvisszáru. Mindenki látott már kék tejestartályokat tele zacsis tejjel a közértben? Igen? Most képzeljétek el, hogy a tej lejárati időn túl megmarad. Ti mit tennétek vele? Mert a közértesek negyedáron visszaadják a tejgyárnak, aki azt vissza is veszi... Majd... (hatásszünet)... Beleönti az aznapi beszállított friss tej mellé a tartályba és újraküldi a pasztőrözőn. Így biztosítható az, hogy a tej romlást okozó mikrobaszáma mindig megfelelő szinten legyen. Még akkor is, ha a beszállító kifogásolhatatlan minőségű tejet szállított be. Természetesen az újrapasztőrözés megint csökkenti a mikrobaszámot, de azért elképzelhető, ugye, hogy ez okozza a tejek gyorsabb romlását valamint azt, hogy újabban képtelenség belőlük aludttejet készíteni...
A gusztustalankodásnak ezzel vége és leírom, egyes tejtermékek készítését.
Joghurt
A tejet joghurtkultúrával beoltják, majd kétféle termék készülhet belőle. A habart állományú termékeket egy nagy alvasztókádban tárolják, amíg a bacik szépen előkészítik nekünk, majd lágyra keverik és ezután csomagolják. A legenda szerint a Danone ivójoghurtjainak "feltalálója" egy magyar technikus volt, aki túlhabarta a joghurtot és így teljesen feltörte az állományát. A minőséghibás terméket a gyár saját boltjában lehetett megvásárolni és akkora sikere volt, hogy végül gyártani kezdték. A májas állományút beoltás után rögtön csomagolják (általában poharakba) és lezárják. A régi típusú joghurtokat előfordul, hogy pasztőrözik utána (pasztőrözőkádban a becsomagolt termékeket kb. 10 percig 67-75°C-on tartják), de az új típusú ún. pro-, pre- és szimbiotikus termékek esetében ez tilos, hiszen a kedvező bacikat is megölné. Márpedig pre- és szimbiotikus csak akkor lehet egy termék, ha minimum 106 telepképző egység található benne. A probiotikus joghurtokban ezzel szemben olyan - számunkra emészthetetlen - tápanyag van, amely az emberi bélben élő "jó" baktériumok elszaporodásának kedvez. A joghurtos desszerteket szokás még gyümölccsel vagy gyümölcsvelővel dúsítani, esetleg joghurthab is készül belőlük.
Kefír
Éppen úgy készül, mint a joghurt, csak kefirkultúrával oltják be.
Túró
Beoltják és megalvasztják, majd leszűrik róla a savót. A túró az alapja a sajtgyártásnak is, ezért a túrót szokták a "friss sajt" kategóriába is sorolni. Az édesített krémtúrók kedvelt babadesszertek. (Én a citromosat szeretem a legjobban.)
Sajt
Számos sajtkultúra van, az idő hiánya miatt nem is sorolnám fel mindet, csak annyit mondanék, hogy az ömlesztett sajtok (pl. Camping) a minőséghibás sajtok ömlesztősókkal való kezelésével keletkeznek. A minőséghibás sajtoknak általában nem az ízével van ugyanis baj, hanem az állományával. Mert ki venne meg egy nagy lyukú trapistát vagy egy lyuk nélküli ementálit? :o)
Tejszínek
Külföldön hihetetlen választéka van, akit érdekel, érdemes a Libriben megvennie leárazva egy hármas könyvcsomagot, aminek része a Hozzávalók (nekem a Nélkülözhetetlen desszertek és a Nélkülözhetetlen Vegetáriánus szakácskönyv volt mellé fóliázva), abban képekkel együtt megnézheti. Nálunk leginkább a kávétejszín (<10%), a főzőtejszín (18%) és a habtejszín (>30%) kapható (bocs, de ezt nem tudom fejből pontosan. Mindenesetre tejszínhabot csak a habtejszínből lehet verni.
Tejföl
A tejszínből készül, ha jól emlékszem vajkultúrával beoltva. Nálunk általában 12%-os és 20%-os kapható, mindig májas állományú (ha felkeverés nélkül kiborítjuk a pohárból, látható marad rajta a pohár formája, amit felvett).
Vaj
Na, ezt biztos, hogy vajkultúrával oltják be, majd a tejszínt habbá verik és addig-addig verik "túl", amíg a tejszín víz és zsírtartalma végképp kettéválik. Így keletkezik az író és a vaj. Én nagyon régóta nem fogyasztok például margarint. Illetve a múltkor nem volt otthon vaj, de a pirítóst én azzal szeretem. Gondoltam, van otthon kockaráma, az is megteszi most az egyszer. De nem tudtam megenni, mert már az első falat kifordult a számból és öklendeztem tőle. És én nem tartozom a sznobok közé, egyszerűen vacak volt... Mint ahogy a házilag készített majonézhez sem fogható a bolti, a vaj is sokkal finomabb (és egészségesebb) a margarinnál. Egyébként egyszer érdemes lenne mindenkinek túlverni a tejszínt és megkóstolni. Mondjuk én azért bolti vajat eszek, de a házi vaj... Mhmmm!
Ezen kívül készülnek még különleges táplálkozási igényeket kielégítő tejek (Ca-mal és vitaminnal dúsítottak, omega-3 zsírsavakkal dúsítottak) vagy éppen laktózmentes, továbbá természetesen az ízesített tejitalok (kakaó), a tejpor, a sűrített tej, a pudingok és még más termékek is (pl. reggeli ital). Nem is beszélve a kecske és a juhtejről (amelyek természetesen nem tehéntejből készülnek).
A baktériumkultúrák összetevőjét leírom, ha valakit érdekel.
8 megjegyzés:
Nagyon szépen köszönöm.
Valahol olvastam, de nem tudom, igaz-e, hogy a dobozos tejek alján van egy szám (számsor) és az azt jelenti háányszor volt pasztőrözve? 2, 3, netalán 5 alkalommal, azért, mert lejárt, nem vették meg?
Nagyon szívesen. Remélem, ez volt, amit vártál tőlem, ha nem kérdezz még nyugodtan.
Azt nem hinném, hogy a többszörös pasztőrözést feltüntetik a dobozon, az inkább a gyártási kód lehet, amelyben a későbbi termék-visszakereséshez szolgáló információkat tárolják: ki, mikor, melyik műszakban gyártotta. Mert ha teszem azt magas E. coli (kakabaci) száma van vagy mérgező melamint kevertek bele, akkor az egészet vissza kell hívni a boltokból.
Meg azért se lehetséges, mivel összeöntik az aznapi friss tejjel az ilyen lejárt tejeket, és ha ez a friss tejnek ez az első pasztőröződése lenne, pár zacskónak a második és még néhánynak a harmadik, akkor mit írnának a dobozra.
Értem. Igen, erre gondoltam, amit láttál, ízleltél. Elgondolkoztató. A házi tejnek is van kockázata, ha nem enyém a tejelő állat. Mit is együnk-igyunk?
Ahogy mondani szokták az élelmiszeripar működésének alapja a fogyasztó bizalma - amivel nem szabad visszaélni.
Szerintem a szomszéd nem ad el a szomszédnak veszélyes tejet, hiszen helyben tud reklamálni.
Én - magyar termék ide vagy oda - mindig a Landmilch tejet veszem a sparban és még nem vettem olyat, amimegsavanyodott volna... Nem, hogy idő előtt, de még utána pár nappal is jó volt még.
Szia, azt szeretném kérdezni, hogy tüdőgümőkórra, hogy szűrnek, mert elég hosszú a tenyésztési ideje. És gondolom akkoriban nem volt még PCR?
Azt hittem, azért is pasztőrözik, hogy a micobaktériumokat megöljék vele.
Nem ám kötekedni akarok, csak érdeklődöm :)
Hát, azért olyan öreg még nem vagyok. :o) PCR 8 éve volt már, bár tejipari alkalmazása persze kérdéses.
Az üzemvezető egyébként konkrétan a "gennyes" tejet kifogásolta, nem a micobacteriumosat.
Sajnos akkor nem érdeklődtem, hogy mi alapján állítják a mikrobaszám meghatározást, az is lehetséges, hogy szűrőpróbaszerű ellenőrzéseken buktak meg a szennyezett tejek. Nekem az jött le a hölgy beszédéből, hogy tejtúltermelés van, viszont átvételi kötelezettségük is volt - ezért gondoltam én azt, hogy nem volt a tejnek semmi baja, csak egyszerűen pofa alapján öntették ki a tejet. Persze ez elég rosszindulatúan hangzik, de én már csak ilyen vagyok - bizalmatlan. :o)
Jelenleg egyébként összcsíraszámot határoznak meg a tejek alapján, mindamellett, hogy patogén baktériumok egyáltálán nem lehetnek a tejben. Ha a csíraszám magas, akkor logikus meghatározni, hogy milyen baktériumok vannak benne, mert ha pl. "csak" romlást okozók, akkor UHT tejnek még jó lehet.
A tejeket nem aznap dolgozzák fel.
Megkérdezem holnap a mikrobi tanáromat, de egy olyan technikát találtam a tankönyvemben, ami fél óra alatt eredményt ad: Szűréssel összekötött epifluoreszcens mikroszkópos vizsgálat. Membránszűréssel a bacikat felfogjuk, majd akridin naranccsal megfestjük, ami a nukleinsavhoz kötődik a sejten belül és így megszámlálható. Ezt csináltuk is gyakorlaton, csak biofilmeket vizsgáltunk vele.
Meg a metilénkékes próba, ami szintén az összcsíraszámot mutatja 20 és 330 perc között (itt a magasabb érték a jobb minőségű tejet jelenti) elég megbízhatóan vagy a rezazurinpróba, ami félórás és a színektől függ az összcsíraszám (pasztellkéktől a lilás-rózsaszínesen át a színtelenig).
Pont azért alkalmazunk ilyen módszereket, mert nincs idő várni az eredményre egy napot sem.
Az inkubálási idők többnyire 1 naposak a mi élelmiszervizsgálati módszereink szerint, ami elég baj, mert csak hetente nézzük meg őket... :o/
De most már érdekel, szóval holnap megírom, hogy mi lehetett ez a micobacteriumos történet, mert komolyan ezt mondták nekünk.
Köszönöm a felvilágosítást, lehet én is utána nézek, hogy lehet leggyorsabban felfedezni ezt a micobactériumot :)
Ha az összcsíraszámot akarnám tudni, lehet megnézném natívan bürker kamrában. Az elég gyors, bár talán csak a gennyes tejet mutatja ki hatékonyan, vagy le kell centrifugálni, és akkor lehet látni...
Más baktériumokra tudom, h. vannak vmiféle tesztek, amik rögtön ki tudják mutatni.
Nem tudtam megkérdezni konkrétan a mycobacteriumot, mert jött a takarmányos pasi előadni. :o( De nem felejtem el.
Annyit tudtam csak meg, hogy a hatályos jogszabály szerint állatorvosi hatósági vizsgálatok vannak a tejtermelő üzemben, és az alapján veszik át a tejet, amit időnként ellenőriznek. Ha találnak benne, vagy a tejtermelő nem jelenti a beteg állatot visszavonják az állatorvosi engedélyét.
Megjegyzés küldése