Ha már tanultam ilyesmit, közzéteszem, okuljon belőle más is.
Most a kolloidikából szemezgetek:
Élelmiszerhabok: Tojáshab
Habveréskor mechanikai munkával levegőbuborékokat keverünk a tojásfehérjébe. Az erős verés hatására a fehérje (a tojásfehérjében) a légbuborék felszínére vándorol, ott enyhén kigombolyodik egy (vagy több) másik fehérjemolekulával összekapcsolódik. Ez egy gyenge kötés, ezért a tojáshab - ha nem használjuk fel rövidesen - hajlamos egyszerűen visszaalakulni a kiindulási állapotába.
Ha a fehérjéket enyhén kicsapjuk, a hatás tartósabb, ezt elősegíti a hozzáadott víz vagy csepp citromlé. Ha túlverik a habot, teljesen kicsapódik a fehérje, és megakadályozza a habképződést.
Szintén gátolja a habképződést a jelenlevő zsiradék, ezért, ha sárgája kerül a habba, annak zsírtartalma megakadályozza a hab felverését. És természetesen ha az edény (különösen a műanyagtálak hajlamosak a felületükön örizgetni a zsiradékokat) fala zsíros vagy olajos szintén nem lehet vagy csak nehezen felverni a habot. A cukor növeli a habverés hatékonyságát és a habot is stabilizálja, de ha a verés korai szakaszában beleadjuk, a habveréshez szükséges munkát is megnöveli. Érdemes a vége felé beleadni.
A tojáshab az egyetlen hab, amely hő hatására megőrzi a habszerkezetet (minden más hab szétfolyik).
Élelmiszerhabok: Tejszínhab
Szintén levegőt keverünk a tejszínbe, amiben a zsiradékfázis fehérjébe burkolva található. Ez a fehérjeburok kapcsolódik össze, hogy tejszínhab képződésekor. Mivel a tejszínben jóval koncentráltabban található ez a fehérjeburok, ezért verhető tartósabb hab a tejszínből, mint a tejből.
Ha zsír kerül bele, az a tojáshabhoz hasonlóan megakadályozza a felverhetőséget, ezért ha túl soká verik, a megsérült fehérjeburkokból a kifolyó zsírcseppek hatására nem tejszínhab, hanem vaj keletkezik --> túlverés. Ha a zsír fagyott, keményebb lesz a hab. (Le kell hűteni a tejszínt). Savanyú tejszínből nem lehet habot verni.
Sörhab
A sör habkézői is a fehérjék, ezért a búzasör habja sokkal stabilabb, a búza nagyobb fehérjetartalma miatt. A keserűanyagok (komló) és a poliszacharidok is hozzájárulnak a hab stabilizálásához, ezért az erősebben komlózott sörök habja keményebb. Zsír itt is habzásgátló, a használt pohár szélén lévő esetleges zsírkarima miatt nem jól habzik a sör, ezért kell minden kört új pohárban felszolgálni az éttermekben.
Tenzidek: Enzimes mosószerek
A mosószerekben tenzidek vannak (szappanféleségek), ezekhez újabban a jobb tisztítóhatás érdekében biológiai enzimeket kevernek, amelyek lebontják a szálak között a testváladékokból és elhalt hámsejtekből, egyéb szennyeződésekből hátramaradt szerves anyagokat.
Ezek legtöbbször fehérje természetű anyagok, így allergiát okozhatnak. Ezért a csecsemők, kisgyermekek és allergiás családtagok esetén nagyon fontos, hogy az enzimes mosóporokat nem lélegezhessék be, hogy a mosószert az ajánlott hőmérsékleten alkalmazzuk (hiszen akkor a leghatékonyabb) és alaposan öblítsük ki a ruhákból.
Tenzidek: Optikai fehérítők
Az UV-fényt kék fényként sugározzák vissza, ezzel kompenzálják a ruha sárgás színét. :o) Jó nagy csalás, mi?
Tenzidek: Hajmosószerek
3,67 fölötti pH-n a haj már negatív töltést vesz fel, ezért pozitív töltésű tenzid nem használható a hajmosószerbe, mert visszaköti a szennyezést a hajra.
Az negatív töltésű tenzidek sókötéssel a fejbőr fehérjéihez kötnek és elősegítik a felhám leválását, vagyis korpásodást okoznak, ráadásul kemény vízben az oldhatatlan kalcium-szappan ráragad a hajra és fénytelenné teszi (Emiatt volt az ecetsavas öblítés - régen minden sampon után ajánlották).
A töltéssel nem rendelkező tenzidek nem habzanak, ezért a fogyasztók nem fogadják el.
A hajmosószerek ezért mindig tenzid-keverékek. Az öblítőkben és a two-in-one shamponokban kationos tenzid van, ami azonban sok esetben tartósan a hajra köt és rontja a fésülhetőségét, alakíthatóságát.
Most a kolloidikából szemezgetek:
Élelmiszerhabok: Tojáshab
Habveréskor mechanikai munkával levegőbuborékokat keverünk a tojásfehérjébe. Az erős verés hatására a fehérje (a tojásfehérjében) a légbuborék felszínére vándorol, ott enyhén kigombolyodik egy (vagy több) másik fehérjemolekulával összekapcsolódik. Ez egy gyenge kötés, ezért a tojáshab - ha nem használjuk fel rövidesen - hajlamos egyszerűen visszaalakulni a kiindulási állapotába.
Ha a fehérjéket enyhén kicsapjuk, a hatás tartósabb, ezt elősegíti a hozzáadott víz vagy csepp citromlé. Ha túlverik a habot, teljesen kicsapódik a fehérje, és megakadályozza a habképződést.
Szintén gátolja a habképződést a jelenlevő zsiradék, ezért, ha sárgája kerül a habba, annak zsírtartalma megakadályozza a hab felverését. És természetesen ha az edény (különösen a műanyagtálak hajlamosak a felületükön örizgetni a zsiradékokat) fala zsíros vagy olajos szintén nem lehet vagy csak nehezen felverni a habot. A cukor növeli a habverés hatékonyságát és a habot is stabilizálja, de ha a verés korai szakaszában beleadjuk, a habveréshez szükséges munkát is megnöveli. Érdemes a vége felé beleadni.
A tojáshab az egyetlen hab, amely hő hatására megőrzi a habszerkezetet (minden más hab szétfolyik).
Élelmiszerhabok: Tejszínhab
Szintén levegőt keverünk a tejszínbe, amiben a zsiradékfázis fehérjébe burkolva található. Ez a fehérjeburok kapcsolódik össze, hogy tejszínhab képződésekor. Mivel a tejszínben jóval koncentráltabban található ez a fehérjeburok, ezért verhető tartósabb hab a tejszínből, mint a tejből.
Ha zsír kerül bele, az a tojáshabhoz hasonlóan megakadályozza a felverhetőséget, ezért ha túl soká verik, a megsérült fehérjeburkokból a kifolyó zsírcseppek hatására nem tejszínhab, hanem vaj keletkezik --> túlverés. Ha a zsír fagyott, keményebb lesz a hab. (Le kell hűteni a tejszínt). Savanyú tejszínből nem lehet habot verni.
Sörhab
A sör habkézői is a fehérjék, ezért a búzasör habja sokkal stabilabb, a búza nagyobb fehérjetartalma miatt. A keserűanyagok (komló) és a poliszacharidok is hozzájárulnak a hab stabilizálásához, ezért az erősebben komlózott sörök habja keményebb. Zsír itt is habzásgátló, a használt pohár szélén lévő esetleges zsírkarima miatt nem jól habzik a sör, ezért kell minden kört új pohárban felszolgálni az éttermekben.
Tenzidek: Enzimes mosószerek
A mosószerekben tenzidek vannak (szappanféleségek), ezekhez újabban a jobb tisztítóhatás érdekében biológiai enzimeket kevernek, amelyek lebontják a szálak között a testváladékokból és elhalt hámsejtekből, egyéb szennyeződésekből hátramaradt szerves anyagokat.
Ezek legtöbbször fehérje természetű anyagok, így allergiát okozhatnak. Ezért a csecsemők, kisgyermekek és allergiás családtagok esetén nagyon fontos, hogy az enzimes mosóporokat nem lélegezhessék be, hogy a mosószert az ajánlott hőmérsékleten alkalmazzuk (hiszen akkor a leghatékonyabb) és alaposan öblítsük ki a ruhákból.
Tenzidek: Optikai fehérítők
Az UV-fényt kék fényként sugározzák vissza, ezzel kompenzálják a ruha sárgás színét. :o) Jó nagy csalás, mi?
Tenzidek: Hajmosószerek
3,67 fölötti pH-n a haj már negatív töltést vesz fel, ezért pozitív töltésű tenzid nem használható a hajmosószerbe, mert visszaköti a szennyezést a hajra.
Az negatív töltésű tenzidek sókötéssel a fejbőr fehérjéihez kötnek és elősegítik a felhám leválását, vagyis korpásodást okoznak, ráadásul kemény vízben az oldhatatlan kalcium-szappan ráragad a hajra és fénytelenné teszi (Emiatt volt az ecetsavas öblítés - régen minden sampon után ajánlották).
A töltéssel nem rendelkező tenzidek nem habzanak, ezért a fogyasztók nem fogadják el.
A hajmosószerek ezért mindig tenzid-keverékek. Az öblítőkben és a two-in-one shamponokban kationos tenzid van, ami azonban sok esetben tartósan a hajra köt és rontja a fésülhetőségét, alakíthatóságát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése